Bár évek óta hangoztatják, megszűnik a nyári (vagy a téli) időszámítás, egy dolog még biztos: idén tavasszal állítani fogjuk az órákat. Magyar idő szerint március 30-án, szombaton március 31-re, vasárnapra virradó éjszakán tekerjük előre egy órával a mutatókat, így éjjeli 2:00 órából 3:00 óra lesz. Ez azt jelenti, március utolsó vasárnapja az év legrövidebb napja lesz: mindössze 23 órából áll majd.
Az idei nyári időszámítás egybeesik a katolikus húsvéttal, ugyanakkor nagyjából egy héttel a tavaszi nap-éj egyenlőség után történik, ami egyébként a csillagászati tavasz kezdetét jelenti. Március 20-án ugyanis a nappal egyenlő hosszúságú lesz az éjszakával, aztán fokozatosan „nyúlni” fog a nyári napfordulóig, ami idén június 20-ra tehető.
Olvasd el ezt is: Stephen Hawking halála előtt egy utolsó figyelmeztetést intézett az emberiséghez
A téli időszámításra való visszatérés, amennyiben nem születik ellenkező döntés rá, 2024 október 27-én várható, amikor visszakapjuk az „elrabolt” egy óránkat, és 3:00 órából 02:00 óra lesz – ekkor nemcsak egy órával többet alhatunk majd, hanem az éjszakák is egyre hosszabbak lesznek.
A nyári időszámítás bevezetésének célja az volt, hogy növelje a természetes napfényben töltött óráink számát, és ez valóban előnyös volt azok számára, akik a mezőgazdaságban dolgoztak. Ezt a rendszert a múlt században vezették be az európai országokban az energiatakarékosság érdekében, különösen az 1970-es évek háborúi és olajválságai idején. Napjainkban viszont, amikor a kétkezi munkát egyre gyakrabban szorítják háttérbe a gépek, és az emberek többsége irodákban, számítógépeken dolgozik, már kevésbé számít energiatakarékos intézkedésnek az óraátállítás.
Ezért is téma, hogy ideje eltörölni, viszont, hogy melyik változata lenne az egészséges, erről komoly viták és kutatások zajlanak. A Washingtoni Egyetem és az Arkansasi Egyetem munkatársai például közös erővel mérték fel, hogy a nyári időszámítás mennyire előnyös a biztonságra nézve.
» Dubajba ment tanárnőnek, hogy milliárdosok gyerekeit korrepetálja: „3 ezer dollárt kaptam, hogy megoldjam a gyerek házi feladatát”
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» „A vőlegényem két nappal a lánykérés után lefújta az esküvőt, amikor megtudtam miért, összeomlott a családom”
» A gondolatok, amelyeket az Univerzumnak küldesz, elkerülhetetlenül visszatérnek hozzád
Kifejtették: „Több fény van este, amikor a legtöbb halálos baleset történik, amikor az emberek egy fárasztó irodai nap után hazaérnek. Ráadásul a bűnözési ráta is csökkenhetne, mivel a bűncselekmények több mint fele a sötétedés utáni órákban, késő délután vagy este történik” – indokolták a kutatók.
Más tanulmányok azt mutatják, hogy vannak olyan iparágak, amelyek a nyári időszámításra való végleges átállással felvirágozhatnak. A vendéglátóiparban dolgozók például úgy vélik, a plusz egy óra nappali fény miatt az emberek tovább maradnak kint, és több pénzt költenek különböző szabadidős tevékenységekre.
Az egészség-guruk is a több napfény előnyeit hangsúlyozzák, ami bizonyítottan hozzájárul az általános jóléthez és a test egészségéhez. Köztudott, hogy a természetes napfény növeli a szervezet D-vitamin szintézisét és csökkenti a „szezonális affektív zavar” (az évszakváltással együtt járó depresszív lelkiállapot) előfordulását. A nyári időszámításra való átállás azonban megviselheti a szervezetet, de nem hosszú távon.
A fiatal és egészséges emberek általában könnyen átesnek az „időeltolódáson”, de a szorongásban és depresszióban szenvedők, valamint az idősek fokozott kellemetlenséget érezhetnek az óraátállítás következtében. Azok is erősebben érezhetik a hatását, akiknek érzékenyebb a biológiai órája. Nekik hosszabb alkalmazkodási időre lehet szükségük, amíg megszokják, hogy minden nap egy órával korábban kell ébredniük.
Szakértők szerint körülbelül egy hétig tart az alkalmazkodás, mivel egy órával korábban kell felkelni, mint megszoktuk, és ez növelheti a stressz-szintet, valamint megnehezítheti a koncentrációt a munkahelyen vagy az iskolában.
