Mostantól bárki betekinthet a magyarországi aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórházak fertőzési és járványügyi adataiba. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ új, interaktív felületén intézményekre és évekre lebontva böngészhetők az információk. Az adatok értelmezése azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik: egy magas fertőzési mutató önmagában nem jelenti azt, hogy egy kórházban rosszabb az ellátás, és az alacsony szám sem feltétlenül bizonyítja ennek ellenkezőjét.
Csütörtök késő este vált elérhetővé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) új internetes felülete, amelyen nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekkel és járványokkal kapcsolatos intézményi adatokat.
A saját fejlesztésű dashboardon az országos mutatók mellett egy-egy kórházra és évre is rá lehet keresni, az eredmények pedig grafikonokon, különböző kártyákon és ötéves idősorokban jelennek meg. A könnyebb eligazodást fogalommagyarázatok és infoboxok segítik.
Az NNGYK három hónapig dolgozott a felületen, amelyet az elmúlt hetekben két háttérbeszélgetésen is bemutattak a sajtónak.
Ezeket a kórházi fertőzési adatokat lehet most megnézni
A nyilvánosságra hozott információk egyelőre nem fednek le minden kórházi fertőzést. Az első ütemben az egészségügyi ellátással összefüggő egyes fertőzések és járványok, valamint a legutóbbi európai pontprevalencia-vizsgálat hazai eredményei kerültek fel.
Az adatok között megtalálhatók a Clostridioides difficile, szakmai rövidítéssel CDI okozta fertőzések. Ez a baktérium a bélben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást is okozhat.
Emellett böngészhetők az egészségügyi ellátással összefüggő járványok adatai, a járványok száma és intézménytípusokon belüli megoszlása, a mintavételi gyakorlatok, valamint az idősoros trendek. Külön megjelennek az úgynevezett behurcolt járványok is, amikor a beteg már fertőzötten kerül be az adott osztályra.
A felület tartalmazza továbbá a 2022-es európai pontprevalencia-vizsgálat magyarországi adatait. Ez lényegében egy meghatározott, néhány hetes időszakra vonatkozó „pillanatfelvételt” ad a kórházak helyzetéről.
„Ezen a felületen érhetők el az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények által jogszabály alapján kötelezően jelentett kórházi-járványügyi adatok: egyes kiemelt jelentőségű egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) és az egészségügyi ellátással összefüggő járványok (EEÖJ) éves adatai, valamint az 5 évente megvalósuló európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV) legutóbbi hazai adatai” – foglalja össze a közzétett információkat az NNGYK.
Nem minden kórházi fertőzés adata vált nyilvánossá
A most elérhető adatbázis tehát még nem tartalmazza az összes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést.
Egyelőre nem kerültek fel például a műtéti sebfertőzések, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, a centrális vénás katéterhez köthető véráramfertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások, valamint az intenzív és koraszülöttosztályos fertőzések adatai.
Az sem látható még, hogy az egyes kórházakban mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Az NNGYK ígérete szerint ehhez később külön adatközlő felület készül.
A nyilvánosságra hozatal második üteme november 30-án érkezik: ekkortól a többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens kórokozók (MRK), illetve a véráramfertőzések (VÁF) intézményi adatai is elérhetővé válnak.
Nem minden magyarországi kórház szerepel az adatbázisban
A felületen kizárólag az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó magyarországi intézmények adatai találhatók meg. A krónikus és rehabilitációs ellátást végző intézmények egyelőre kimaradtak az adatbázisból.
Az adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer több év alatt felépített adatbázisából származnak. Az adatgyűjtés és -feldolgozás egységes definíciók és validált surveillance-módszertan szerint történik, az adatokat évente frissítik, és letölthető adatbázis formájában is hozzáférhetővé teszik.
Miért nem szabad rangsorolni a kórházakat a fertőzési adatok alapján?
Az adatbázis egyik legfontosabb sajátossága, hogy a számokból nem lehet egyszerű kórházi rangsort készíteni. Az NNGYK hangsúlyozta: nem is ez a közzététel célja.
A fertőzési mutatókat számos olyan tényező befolyásolja, amely miatt két intézmény nyers adatait félrevezető lenne egymás mellé tenni. Számít például az ellátott betegek életkora és állapotának súlyossága, a kórház szakmai profilja és progresszivitási szintje, a beavatkozások összetettsége, illetve az is, milyen intenzíven keresik és vizsgálják a fertőzésgyanús eseteket.
A mikrobiológiai háttér szintén hatással lehet arra, hány fertőzést sikerül ténylegesen azonosítani.
Egy sok súlyos beteget kezelő, a fertőzéseket intenzíven kereső és lelkiismeretesen jelentő intézményben ezért magasabb esetszám jelenhet meg, mint egy kisebb kórházban.
Ugyanez fordítva is igaz: az alacsony fertőzési mutató önmagában nem bizonyítja, hogy egy intézményben minden rendben van, hiszen a számok mögött akár aluljelentés is állhat.
Nem arra szolgál az oldal, hogy műtét előtt kiválasszuk a „legbiztonságosabb” kórházat
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos külön felhívta a figyelmet arra, hogy az új felület adatait nem szabad ilyen módon értelmezni.
„Ez a felület nem arra való, hogy műtét előtt valaki tájékozódni tudjon az adott kórház biztonságosságáról” – fogalmazott.
A dashboard a laikusok mellett az egészségügyi szakmának és a kórházigazgatóknak is szól. A nyilvánosságra hozatal célja nem az egyes intézmények megbélyegzése, hanem a transzparencia növelése, a megelőzhető fertőzések visszaszorítása és egy tanuló egészségügyi rendszer kialakítása.
Oroszi Beatrix szerint az adatok közzétételével a kórházak is pontosabban láthatják, hol van szükség a betegbiztonságot javító intézkedésekre és fejlesztésekre.
„Cél, hogy a csökkentsük a kórházi fertőzések gyakoriságát” – mondta a tisztifőorvos, aki azt reméli, hogy a nagyobb átláthatóság az infekciókontroll javítását is ösztönözheti, miközben növelheti a betegek egészségügyi ellátásba és az egész rendszerbe vetett bizalmát.
Évek óta napirenden volt a kórházi fertőzési adatok nyilvánossága
A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos nagyobb transzparencia a Tisza és Hegedűs Zsolt egyik fontos egészségügyi vállalása volt.
A szakemberek korábban is rendszeresen hangsúlyozták, hogy a kórházakra és osztályokra vonatkozó adatok titkossága ronthatja az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, a transzparencia hiánya pedig megnehezítheti a felelősebb működés kikényszerítését.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban pert is indított azért, hogy a kórházi fertőzések adatai nyilvánosságra kerüljenek. A szervezet 2018-ban megnyerte az eljárást.
