Magyarország miniszterelnöke hétfőn ismételten kijelentette, nem szándékozik kivonni az országát az Európai Unióból, hanem az EU intézményeinek hatáskörét szeretné csökkenteni, ezért azt javasolja, hogy Brüsszel egyszerű „koordinációs központtá” váljon a tagállamok számára – írja az EFE.
Orbán Viktor egyértelműen cáfolta, hogy Magyarország kilépne az EU-ból, és kihangsúlyozta, korlátozni szeretné az európai struktúrák jelenlegi befolyását – éppen ezért hozta létre a Patrióták Európáért pártcsaládot, egy új szuverenista politikai szövetséget, amelyet az Európai Parlamentben is támogatnak.
„Mi nem fogjuk elhagyni az Európai Uniót, mi nem hagyjuk el Brüsszelt. El fogjuk foglalni. Elfoglaljuk, átalakítjuk és a tagállamok szuverenitását tisztelő, európai uniós koordinációs központot hozunk létre” – jelentette ki a kormányfő a budapesti parlamentben tartott beszédében.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnök bátorította Magyarországot az EU-ból való kilépésre, amelyet állítása szerint többször is elutasított, azzal érvelve, hogy Magyarország csak akkor fontolna meg egy ilyen döntést, ha az Unióból való kilépés előnyösebb lenne, különösen figyelembe véve azt, hogy az ország exportjának 85%-a az tagállamokba irányul.
Köztudott, hogy a magyar miniszterelnök évek óta nyílt konfliktusban áll az Európai Bizottsággal, amely azzal vádolja Orbánt, hogy aláássa a jogállamiságot többek között az LMBT-közösség jogainak korlátozásával, a migránsok befogadásának megtagadásával, a sajtó és az igazságszolgáltatás befolyásolásával, valamint az EU Bíróságának a nemzeti jog feletti felsőbbrendűségének vitatásával.
Emellett a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szoros kapcsolata miatt is kritizálják a kormányfőt. Ennek következtében az Európai Bizottság blokkolta Magyarország 5,8 milliárd euró értékű nemzeti helyreállítási és reziliencia tervét, mint ahogyan 2022 decemberében aktiválta a jogállamiságra vonatkozó feltételekhez kötött mechanizmust is, felfüggesztve mintegy 23 milliárd euró összegű kohéziós alapokat.
Ezeknek a forrásoknak csak egyharmada került felszabadításra 2023 végén, feszült helyzetben, amikor a miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az EU pénzügyi támogatását Ukrajnának.
