Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll békét kötni Ukrajnával, a lépés megtételéhez azonban konkrét feltételeket szabott – írja a Reuters. Ezek között szerepel, hogy a nyugati vezetők írásban tegyenek ígéretet arra, hogy a NATO keleti terjeszkedését leállítják, és hogy feloszlatják az Oroszországra kiszabott szankciók legalább egy részét.
Putyin békefeltételeit három, a tárgyalások tartalmát jól ismerő orosz forrás közölte a nemzetközi hírügynökséggel. A Reuters által idézett források szerint az orosz vezető a következőket szeretné elérni: írásos garancia a nyugati hatalmaktól, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, Ukrajna semlegessége, bizonyos nyugati szankciók feloldása, a nyugaton befagyasztott orosz vagyonok kérdésének rendezése, illetve védelem az Ukrajnában élő orosz anyanyelvűek számára. „Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – nyilatkozta az egyik orosz forrás, névtelenséget kérve.
Kijev és az európai vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy halogatja a tárgyalásokat, miközben csapatai előrenyomulnak Kelet-Ukrajnában. Ukrajna többször is megismételte, hogy Oroszországnak nem lehet vétójoga Ukrajna NATO-ba való belépési törekvéseivel kapcsolatban. A NATO korábban szintén kijelentette, hogy nem fogja megváltoztatni a „nyitott ajtók” politikáját csak azért, mert Moszkva ezt kéri.
A Reuters szerint Putyin most kevésbé hajlandó területi kompromisszumokra, és fenntartja nyilvános álláspontját, miszerint Oroszországnak vissza kell kapnia a teljes kelet-ukrajnai négy régiót.
„Putyin megkeményítette álláspontját” – nyilatkozta a második forrás a területi kérdéssel kapcsolatban. Az orosz elnök már tavaly júniusban is világossá tette a háború befejezését szolgáló feltételeit, és kijelentette: Ukrajnának fel kell adnia a NATO-tagságra irányuló törekvéseit, és vissza kell vonnia az összes csapatát a négy, Oroszország által igényelt és nagyrészt ellenőrzött ukrán régió teljes területéről. A nyugati vezetők és Ukrajna az inváziót birodalmi stílusú területfoglalásnak minősítették.
Miután a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon a szövetség tagjává válik, 2019-ben Ukrajna módosította az alkotmányát, elkötelezve magát a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való teljes csatlakozás mellett.
Vlagyimir Putyin ezt „árulásnak” vette, és a háborút fordulópontnak tekinti Moszkva és a Nyugat kapcsolatában. Azt állítja, hogy a Nyugat megalázta Oroszországot a Szovjetunió 1991-es összeomlása után azzal, hogy a határáig bővítené a NATO-t, ezzel pedig megsértette azt, amit ő Moszkva befolyási övezetének tart.
Oroszország írásos garanciát akar a NATO-tól, mert Putyin úgy véli, az Egyesült Államok egyszer már megtévesztette Moszkvát a berlini fal 1989-es leomlása után, amikor 1990-ben James Baker amerikai külügyminiszter biztosította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt arról, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni – ismertette két forrás.
A Központi Hírszerző Ügynökség volt igazgatója, William J. Burns megerősítette e szóbeli ígéret létezését, de hangsúlyozta, hogy ez soha nem öltött hivatalos formát, és egy olyan időszakban történt, amikor a Szovjetunió összeomlása még nem történt meg.
A nyugati vezetők többször kijelentették, hogy ha Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút, az egyenes út lenne a NATO elleni támadásra – ami világháborút robbantana ki. Oroszország azonban elutasítja ezeket az állításokat, amelyeket alaptalannak és riogató jellegűnek minősített, de ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború bármikor egy nagyobb konfliktussá eszkalálódhat.
