Vlagyimir Putyin támogatottsága az elmúlt időszakban látványosan csökkent, és több mutató is az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére süllyedt. A visszaesés hátterében több tényező áll, köztük az internetkapcsolatok megszakításai, a Telegram blokkolása, valamint a romló gazdasági környezet.
A VTsIOM friss felmérése szerint március 19–22. között Putyin elnöki tevékenységének támogatottsága 70,1% volt, ami 1,9 százalékpontos csökkenést jelent egy hét alatt. Az év elején még 75,2%-on állt ez az érték, és a jelenlegi szint alá utoljára 2022 februárjában süllyedt.
A bizalmi index szintén visszaesett: jelenleg 75%, ami egy hét alatt 1,7, az év eleje óta pedig 4,3 százalékpontos csökkenést mutat. Ezzel párhuzamosan nőtt azok aránya, akik nyíltan elutasítják az elnök tevékenységét: január közepén 14,8%, március végén már 18,3%. A bizalmatlanságot kifejezők aránya 16,1%-ról 20,1%-ra emelkedett.
A visszaesés nemcsak az elnököt érinti. Mihail Mišustin miniszterelnök támogatottsága egy hét alatt 0,9 százalékponttal 46,1%-ra csökkent, bizalmi indexe pedig 55%-ra esett vissza.
A kormány munkáját az oroszok 42,6%-a támogatja, ami 2,8 százalékpontos csökkenés. Az Egységes Oroszország párt népszerűsége szintén mérséklődött: jelenleg 29,3%, szemben a január közepi 33,8%-kal.
A felmérést telefonos interjúk alapján végezték 1600 nagykorú orosz állampolgár körében, nyitott kérdésekkel, például: „Kérem, mondja meg, bízik-e vagy sem Vlagyimir Putyinban”.
A népszerűségi mutatók csökkenése egybeesik azzal az időszakkal, amikor az orosz hatóságok korlátozták a Telegram működését. A Roskomnadzor február elején jelentette be a lépést, majd március közepén ténylegesen blokkolta az alkalmazást, amelyet több mint 90 millió ember használt.
Ezzel párhuzamosan Moszkvában 19 napra leállították a mobilinternetet az FSB kérésére. A kiesés jelentős gazdasági károkat okozott: a becslések szerint a vállalkozások naponta akár 1 milliárd rubelt is veszíthettek.
Korábban Putyin aláírt egy törvényt is, amely kötelezi a távközlési szolgáltatókat, hogy a titkosszolgálatok kérésére függesszék fel szolgáltatásaikat, miközben mentesülnek a fogyasztókkal szembeni felelősség alól.
A gazdasági mutatók szintén romló képet festenek. Az áfa és a kisvállalkozások adójának emelése után Oroszország GDP-je 2,1%-kal csökkent, az ipari termelés pedig 0,8%-os visszaesést mutatott.
A január–februári költségvetési hiány elérte a 3,5 billió rubelt. Putyin ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „nincs semmi váratlan”, és arra szólította fel a kormányt, hogy vezesse vissza az országot „a fenntartható gazdasági növekedés pályájára”.
