Sulyok Tamás először szólalt meg azóta, hogy megszűnt köztársasági elnöki megbízatása. A volt államfő a Mandinernek beszélt arról, miért írta alá az Alaptörvény 17. módosítását, miért nem mondott le korábban, hogyan értékeli saját államfői ciklusát, és milyen következményeket lát a magyar jogállam jövőjére nézve.
Sulyok Tamás elmondta, hogy lezárta hivatali teendőit, és a következő napokban kiköltöznek az államfői rezidenciáról. Mint fogalmazott, ugyan törvényi kötelezettség volt beköltözniük, de sem ő, sem a felesége nem érezte otthonának az épületet.
A jövővel kapcsolatban egyelőre nem beszélt konkrét tervekről. Elmondása szerint előbb pihenni szeretne, miután az elmúlt tizenkét évben folyamatosan a köz szolgálatában dolgozott különböző vezető tisztségekben.
Miért nem mondott le?
Az interjúban részletesen kitért arra is, miért utasította vissza a lemondás lehetőségét. Állítása szerint az új miniszterelnök nem meggyőzni próbálta, hanem nyomást gyakorolt rá.
„A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna” – fogalmazott Sulyok Tamás.
Öt napig mérlegelte a döntést
Az Alaptörvény 17. módosítását öt nappal a parlamenti döntés után írta alá. Elmondása szerint ennek oka az volt, hogy minden lehetséges jogi megoldást részletesen át kellett tekintenie.
Mint mondta, volt alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság korábbi elnökeként különösen nagy felelősséget érzett a döntés súlya miatt.
A volt köztársasági elnök szerint az elfogadott módosítás tartalmilag alkotmányellenes, ugyanakkor államfőként nem volt lehetősége annak tartalmi felülvizsgálatát kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál.
„Az alkotmányjog nem vicc”
Az interjúban szóba került az is, hogy a Reuters úgy számolt be távozásáról, mint amelynek során „ledőlt Orbán Viktor egyik hatalmi bástyája”.
„Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a »bábja«, de az alkotmányjog nem vicc! Meg lehet ezt politikai úton is közelíteni, csak az kicsit olyan, mintha az egészségügyet a futball szabályaival próbálnánk megszervezni. Teljesen értelmetlen” – reagált a volt köztársasági elnök.
Sulyok Tamás szerint a köztársasági elnök feladata nem a politikai többség képviselete, hanem az alkotmányos rend fenntartása és a hatalmi ágak működésének közjogi keretek közé helyezése.
Így jellemezte Magyar Pétert
Arra a kérdésre, milyen embernek ismerte meg Magyar Péter miniszterelnököt, rövid, de egyértelmű választ adott.
„Beszélgetéseink nyomán is azt mondhatom, határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi megfontolások kevésbé érdeklik” – mondta a miniszterelnökről.
Súlyos következményektől tart
Az interjú végén Sulyok Tamás arról is beszélt, hogyan látja a magyar közélet jelenlegi helyzetét.
Szerinte veszélyes folyamat, ha az alkotmányjog a politika eszközévé válik, mert az alkotmánynak éppen az lenne a feladata, hogy korlátot szabjon a politikai hatalomnak.
„A hatalom ezt, a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve” – fogalmazott.
Sulyok Tamást 2024-ben választotta köztársasági elnökké az akkori országgyűlési többség Novák Katalin lemondását követően. Megbízatása eredetileg 2029 márciusáig szólt volna.
