A 2024-es téli időszámításra való átállás október 27-én, vasárnap hajnalban történik, amikor 3:00 órakor a mutatókat 2:00 órára tekerjük. Gyakorlatilag visszakapjuk azt az egy órát, melyet tavasszal elveszítettünk, így ezen az éjszakán egy órácskával többet alhatunk. De milyen hatással lehet az emberi szervezetre az óraátállítás? Átfogó kutatást terveznek a kérdések megválaszolására.
A korábbi tanulmányok nagyrészt a nyári időszámításra való átállás negatív hatásait vizsgálták az emberek alvására, kognitív teljesítményére nézve, de keveset tudunk a téli időszámítás hatásairól, illetve arról, hogy az évi kétszeres „óratekerés” miként viselheti meg a szervezetünket.
„Az érdekel, hogy megértsem, milyen érzés, amikor a mindennapi életünket egy külső erő megzavarja: úgy érezzük, hogy több vagy kevesebb időnk van, és magasabb vagy alacsonyabb a közérzetünk?” – teszi fel a kérdést a tanulmányt vezető Ruth Ogden, a Liverpool John Moores Egyetem professzora, akit a The Guardian brit lap idézett.
Az állandó óraátállítással joggal érezhetjük úgy, hogy az „életünket egy óra strukturálja”, csakhogy „az idő a pszichológia rendkívül elhanyagolt eleme” – áll a tanulmány felvezetőjében.
„Nagyon keveset tudunk arról, hogy az emberek miként érzékelik az időt, és hogy vajon meg tudjuk-e változtatni az emberek idővel kapcsolatos tapasztalatait, hogy javítsuk a jólétet” – olvasható a dolgozatban.
A tanulmány egy nagyobb projekt része, amely azt vizsgálja, hogy a külső zavarok hogyan befolyásolhatják az emberek időérzékelését. A kutatók eddig arra a következtetésre jutottak, hogy „azok az emberek, akiknél alacsonyabb volt a szorongás, a depresszió vagy a stressz szintje, jól birkóztak meg a problémával” – vallotta Ogden.
Inkább azokra gyakorol hatást a változás, „akik szociálisan elszigeteltebbek, depressziósak voltak, vagy kevésbé voltak elégedettek a szociális interakciók szintjével” – fejtette ki a kutatás vezetője.
Az előző felmérésekből kiderült, a krónikus fájdalommal küzdők is másképp élik meg az időeltolódást. Ezt is meg lehet erősíteni vagy cáfolni: a tervezett tanulmányban ugyanis minden brit felnőtt részt vehet, akiknek egy online felmérést kell kitölteniük a mindennapi életükről és a rájuk nehezedő nyomásról. A kérdőív kitölthető akár a téli időszámításra való átállás előtti héten, akár az óraátállítás után.
A kutatók arra is választ szeretnének kapni, hogy a társadalmilag marginalizált csoportok vagy az időnyomással küzdő emberek, például az elfoglalt szülők másként élik-e meg az óraátállítást, mint azok, akiknek nagyobb kontrolljuk van az idejük felett.
„Különösen az idő és a hatalom közötti kapcsolat érdekel bennünket, és az, hogy ha mások irányítják az időt, az hogyan okozhat különböző igazságtalanságokat bizonyos csoportok számára” – magyarázta Patricia Kingori professzor, az Oxfordi Egyetem Ethox szociológusa, aki szintén társul a kutatáshoz.
„Az idő feletti kontroll egyfajta szelíd hatalom, amely olyan módon hat ránk, hogy gyakran megkésve, alkalmatlannak vagy elégtelennek érezzük magunkat, és mégis gyakran nem tekintjük ezt a hatalom egyik formájának” – tette hozzá Kingori.
A projekt hosszú távú célja olyan stratégiák meghatározása, amelyek segíthetnek az ilyen egyenlőtlenségek kezelésében, ami az egyéni és társadalmi jólét javulásához vezethet.
„Számomra az óraátállítás egy kis betekintést nyújt abba, hogy mi történik akkor, amikor mindenki más számára változik az idő, de számodra nem változott ugyanúgy, vagy amikor a társadalom bizonyos korlátozásokat ró rád. Érdekes gondolatokat is felvet, például, hogy van-e emberi jogunk az időhöz?” – vet fel egy újabb kérdést Ruth Ogden.
