Ursula von der Leyen arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti új háború hosszú távú következményekkel járhat Európára nézve.
„Pontosan két hónap telt el a közel-keleti új háború kezdete óta, és végre egyfajta nyugalmat látunk a hetekig tartó erőszak után. Mindannyian azt szeretnénk, ha az iráni és libanoni tűzszünet fennmaradna, azzal a végső céllal, hogy a békét és a stabilitást diplomáciai úton állítsuk helyre” – mondta az Európai Bizottság elnöke az EU közel-keleti válságra adott válaszstratégiájáról és annak energiapiaci hatásairól szóló vitán.
Emlékeztetett arra, hogy a ciprusi informális csúcstalálkozón az EU vezetői mellett Egyiptom, Libanon, Szíria, Jordánia vezetői, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkára is részt vett.
„Ez lehetőséget adott arra, hogy megerősítsük szolidaritásunkat partnereinkkel. Közös célunk a háború tartós lezárása. Ez magában foglalja a hajózás teljes és tartós szabadságának helyreállítását a Hormuzi-szorosban, akadályok nélkül. Ugyanakkor az is világos, hogy minden békemegállapodásnak foglalkoznia kell Irán nukleáris és rakétaprogramjával. De van egy kemény valóság is, amellyel mindannyiunknak szembe kell néznünk: a konfliktus következményei akár hónapokig vagy évekig is érezhetők lesznek” – tette hozzá.
Von der Leyen szerint éppen ezért került az energia kérdése a ciprusi informális Európai Tanács középpontjába.
„Ez a második nagy válság négy éven belül. A tanulságnak mindenkinek egyértelműnek kell lennie: egy ilyen bizonytalan világban egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyire függjünk az importált energiától” – hangsúlyozta.
„Hadd mondjak két számot: a konfliktus mindössze 60 napja alatt az üzemanyag-import számlánk több mint 27 milliárd euróval nőtt, anélkül, hogy egyetlen molekula energiával is többet kaptunk volna. A továbblépés iránya világos: csökkentenünk kell a fosszilis energiahordozóktól való túlzott függőséget, és ösztönöznünk kell az olcsó, tiszta energia termelését Európában. A megújulóktól egészen az atomenergiáig, a technológiai semlegesség teljes tiszteletben tartásával” – érvelt.
A Bizottság elnöke szerint azok az országok, amelyek több alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrással rendelkeznek, már most kevésbé vannak kitéve a válság hatásainak. „Egy olyan országban, mint Svédország, ha a gáz ára 1 euróval nő meg MWh-nként, az áram ára csak 0,04 euróval emelkedik, mert az áramtermelésük szinte teljes egészében megújulókból és atomenergiából származik” – mondta von der Leyen.
Hozzátette: minden tagállam más energia-mixszel rendelkezik, ezért nem létezik egyetlen, mindenre alkalmazható megoldás. Ugyanakkor három intézkedéscsomagról beszélt, amelyeket az EU-nak érdemes követnie.
„Az előző energiaválság kezdetén nagy roham indult a gázpiacokon, ami hozzájárult az árak emelkedéséhez. Gyakorlatilag egymással versenyeztünk. Ezért erősítettük az európai koordinációt, például a közös gázbeszerzésekkel. Most ennél is tovább megyünk: erősebb összehangolást javaslunk nemcsak a gáztárolók feltöltésénél, hanem az üzemanyagkészletek – különösen a kerozin és a dízel – esetében is” – mondta.
Másodszor az Európai Bizottság elnöke szerint védeni kell a fogyasztókat és a vállalkozásokat. „Hadd mondjak egy példát: a legutóbbi válság idején az energiára szánt támogatásoknak csak a negyede jutott el a kiszolgáltatott háztartásokhoz és cégekhez. Több mint 350 milliárd eurót költöttek nem célzott intézkedésekre, ami gyengítette a leginkább rászorulók védelmét” – tette hozzá.
Ezenkívül az energiaigény csökkentése mellett érvelt, az energiafelhasználás rendszerszintű modernizálásával.
„Egy olyan kontinensnek, mint a miénk, amelynek fosszilis erőforrásai korlátozottak, világszinten élen kell járnia az elektromos áttérés terén. Ezért tavaly decemberben javasoltam a hálózatfejlesztési csomagot. Ennek célja, hogy az energia-infrastruktúra megfeleljen az elektrifikáció korszakának. Itt az ideje Európa elektrifikálásának” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén.
