A Kreml falai között tartott zárt ajtós találkozó újabb részletei kerültek napvilágra, amelyek az orosz gazdaság és a háborús finanszírozás összefonódását mutatják.
Vlagyimir Putyin csütörtökön Oroszország leggazdagabb üzletembereit hívta össze egy nem nyilvános egyeztetésre, ahol az állami költségvetés támogatását kérte tőlük – számolt be több forrás, köztük a The Bell, a Financial Times és a Reuters.
A találkozón a beszámolók szerint a háborús kiadások finanszírozása állt a középpontban. Putyin világossá tette, hogy Oroszország folytatni kívánja az Ukrajna elleni hadműveleteket, amelyek 2022 februárjában kezdődtek, és mára az ötödik évükbe léptek.
A The Bell információi alapján a milliárdos Suleiman Kerimov a megbeszélésen 100 milliárd rubel, azaz mintegy 1,06 milliárd euró felajánlására tett ígéretet.
A források szerint az a javaslat, hogy a vállalatoktól rendkívüli hozzájárulást kérjenek „egy az ország számára nehéz időszakban”, Igor Sechin nevéhez köthető, aki a Rosznyefty vezetője és Putyin egyik legközelebbi bizalmasa.
A mostani egyeztetés különlegessége abban rejlik, hogy a Kreml korábbi intézkedéseivel szemben ezúttal maga az elnök fordult közvetlenül az oligarchákhoz pénzügyi támogatásért.
A háttérben egyre erősödő gazdasági nyomás áll. Az ukrajnai háború elhúzódásával Oroszország egyszerre szembesül az energiaexportból származó bevételek csökkenésével és a gazdasági növekedés lassulásával, ami más ágazatok adóbevételeit is visszafogja.
A Reuters korábbi értesülései szerint az orosz kormány akár 10 százalékos csökkentést is mérlegelhet az idei, nem alapvető költségvetési kiadások terén. A döntést részben az olajárak alakulása befolyásolhatja.
Az elmúlt hónapokban több pénzügyi intézkedés is született. Januárban a Kreml 22 százalékra emelte az áfát, amely három év alatt mintegy 600 milliárd rubel többletbevételt hozhat. Emellett 2023-ban egy 10 százalékos rendkívüli adót vetettek ki egyes nagyvállalatokra, amelyből 320 milliárd rubel folyt be.
Maxim Reshetnikov gazdasági miniszter csütörtökön azt is jelezte, hogy egy újabb rendkívüli nyereségadó bevezetése is napirendre kerülhet, amennyiben a rubel tovább gyengül.
A védelmi kiadások közben jelentősen nőttek: 42 százalékos emelkedést követően elérték a 13,1 billió rubelt, ami jól mutatja a háború gazdasági terhét.
