Samantha Rodriguez mindössze 17 éves volt, amikor öt testvérével árván maradtak, miután mindkét szülőjük meghalt rákban. De bármilyen mély volt is a gyásza, tudatában volt annak, hogy ha nincs felnőtt, aki vigyázna rájuk, az a veszély fenyegeti őket, hogy szétszakítják a családjukat, és a testvérei különböző nevelőotthonokba kerülhetnek.
Az édesapjuk néhány évvel korábban megígérte az édesanyjuknak, hogy egyben tartja a családot, és apjuk halála után Samantha úgy érezte, legidősebb testvérként neki kell vállalnia ezt a felelősséget. Kész volt mindent feláldozni, és felfüggeszteni a saját életét, hogy gondoskodjon húgairól és öccséről.
Samantha most 21 éves, és az elmúlt években ő viselte gondját fiatalabb testvéreinek. Destiny 7, Bella 9, Michael 12, Brenda 15, Milagros pedig 16 éves, és a nővérük a legnagyobb példaképük, aki megpróbálja mindkét szülőjüket pótolni. A gyerekek az apai nagyanyjukkal élnek, de Samantha egyedül tartja el a családot, mivel nincs más felnőtt, aki gondoskodhatna róluk.
Samantha még 2019-ben így fogalmazott helyzetükkel kapcsolatban a The View című műsorban: „Az én valóságom az volt, hogy 17 éves vagyok, de ők a testvéreim, és amikor rájuk néztem, tudtam, hogy még csak gyerekek. Sebezhetőek, és felnőttre van szükségük, ezért én lettem a felnőtt az életükben.”
» „Nem zavar, hogy a nevem kihalt – még mindig úgy gondolom, hogy jó név”
» Szívszorító pillanat: a halálán lévő csimpánz végső búcsút vesz a gondozójától
» A világ legnagyobb orcáival rendelkező nő megmutatta, hogy nézett ki az átalakulás előtt
» Ritka rákot diagnosztizáltak az anyukánál, miután megszülte a „csodababáját”
A Rodriguez testvérek édesanyja, Lisa Smith 2013-ban méhnyakrákban halt meg. Bár apjuk, Alexander Rodriguez ezután mindent elkövetett annak érdekében, hogy együtt tartsa a családot, néhány évvel később ő is megbetegedett – limfómát diagnosztizáltak nála, és 3 évvel később meghalt.
„Tudtam, mit kell tennem. Sokat tanultam anyukámtól. Én voltam a segítője. Megtanultam, hogy kell felnevelni egy családot” – magyarázta Samantha.
Testvéreivel a floridai Orange megyébe költözött, ahol a nagymamájuk élt, és otthagyta az iskolát, hogy a gyerekek felnevelésére összpontosítson. De nem sokkal azután, hogy a család beilleszkedett az új környezetben, úgy döntött, mégis visszamegy az iskolába, hogy példát mutasson a testvéreinek, miközben részmunkaidőben pincérnőként dolgozott, hogy eltarthassa a családot.
„Nem mondhattam azt nekik, hogy legyenek sikeres az iskolában, ha én nem voltam az. Szóval ekkor döntöttem el, hogy visszamegyek. Amikor megszereztem a diplomát, a gyerekek nagyon büszkék voltak rám, eljöttek a diplomaosztóra, és az egész fantasztikus volt” – mesélte Samantha.
A fiatal lány most egyetemre jár, de közben továbbra is dolgozik részmunkaidőben, és gondoskodik a testvéreiről – elviszi őket iskolába, edzésre, orvosi vizsgálatokra, segít nekik a házi feladatban, főz rájuk és elvégzi a házi munkát.
„Sok erőt kaptam az anyámtól. Sok időt töltöttem vele, és nagyon csodáltam őt. Amikor elveszítettük, tudtam, hogy minden tekintetben olyan akarok lenni, mint ő. Meg akartam tenni ezt a gyerekekért” – magyarázta egy interjúban Samantha.
Azt mondja, igyekszik a legjobb példát mutatni a testvéreinek, azzal, hogy aszerint cselekszik, amit a szüleitől tanult.
„Megmutatták, hogy ne vegyünk semmit természetesnek, magától értetődőnek. Ezt próbálom megtanítani a gyerekeknek. Végül is az anyagiak nem számítanak. Azt, amit egyszer megkapunk, nagyon gyorsan el is lehet veszíteni. Az egyetlen dolog, ami igazán számít, az a család, a szeretet és a támogatás. Ez tesz engem azzá, aki vagyok” – mondta.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy számára egyáltalán nem teher gondoskodni kisebb testvéreiről fiatal kora ellenére sem. „Annyira boldoggá tesz, hogy velük lehetek, és ott lehetek mellettük.”
