1986. április 26-án 01:23-kor volt a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili robbanás, melynek következtében a környék radioaktív hulladékokkal telt meg.
Az emberi mulasztás következtében kialakuló robbanás súlyosan károsította a környezetet és a levegőt még hosszú időn keresztül. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ), és az Egészségügyi Világügynökség (WHO) adatai szerint 56 konkrét halálesetet tulajdonítanak a szennyeződésnek (47 munkás és 9 pajzsmirigyrákos gyerek).
Az adatok szerint a mintegy 6,6 millió kitett emberből 9 ezer ember valószínűleg rákban fog meghalni, és mindez a csernobili katasztrófának tudható be. A csernobili baleset következtében a hirosimai és a nagaszaki robbanásoknak többszöröse jutott akkor a levegőbe.
A csernobili katasztrófa körül akkor számos legenda született, melynek valóságalapját most már nehéz lenne bizonyítani. “Az öngyilkos osztag története” olvasható többek közt az Andrew Leatherbarrow által szerkesztett “A csernobili nukleáris katasztrófa hihetetlen igaz története” című könyvben.
1986 májusában a csernobili reaktor magja tovább olvadt, alatta pedig egy hatalmas víztartály volt, ami a reaktor lehűtését szolgálta. Ha a megolvadt mag elérte volna a vizet, akkor egy második robbanássorozat is bekövetkezett volna, a kialakult vízgőz miatt. Ha ez megtörtént volna, Európa nagyrésze megsemmisült volna, és minden bizonnyal 500 ezer évig lakhatatlanná vált volna kontinensünk.
A katasztrófa megelőzése érdekében a dolgozók le kellett engedjék az összes vizet a medencéből. Viszont a leengedőszelepek a víz alatt voltak, és a víz már tele volt radioaktív szennyeződéssel.
Mivel már nem tudtak más megoldást kitalálni, az atomerőmű három munkása, Alexei Ananenko, Valeri Bespalov, és Boris Baranov felajánlotta, hogy alámerül a medencébe, és kinyitja a szelepeket.
Valójában ez egy öngyilkos küldetés volt, mert tudták, hogy a víz nagyon szennyezett. Alámerültek, és néhány másodperc alatt megnyitották a szelepeket, ezzel pedig milliók életét mentették meg.
Annak ellenére, hogy nagy dózisú sugárzásnak voltak kitéve, a három hős vállalkozó túlélte, és nem halt meg. Boris Baranov 2005-ben hunyt el szívroham következtében, Alexei Ananenko és Valeri Bespalov még ma is élnek, 2018-ban kitüntették őket.
