Hollandiában van egy különleges nyári hagyomány, amely első látásra csak egy közösségi séta gyerekekkel, szülőkkel és tanárokkal. Közelebbről nézve viszont sokat elárulhat arról, miért tartják a holland gyerekeket évről évre a világ legboldogabbjai között számon.
Az esemény neve Avondvierdaagse, vagyis „négy napos esti séta”. Évente egyszer, a nyár elején gyerekek, szülők és tanárok indulnak útnak négy egymást követő estén, hogy együtt járják be a környék utcáit. Nem verseny, nem teljesítménykényszer, mégis minden résztvevő számára emlékezetes élmény.
Amszterdamban például a Westerpark ilyenkor gyerekekkel, kerékpárokkal, önkéntesekkel és izgatott szülőkkel telik meg. A résztvevők öt- vagy tíz kilométeres útvonalakat teljesítenek, majd ha mind a négy estén végigmennek a távon, érmet, virágot és sokszor édességet is kapnak – írja a The Guardian.
Egy katonai hagyományból lett gyerekünnep
Az Avondvierdaagse gyökerei meglepő módon a hadsereghez vezetnek vissza.
„Az Avondvierdaagse eredete a katonai ideológiában gyökerezik” – mondta Inger Leemans, az Amszterdami Szabad Egyetem kultúrtörténet-professzora.
Az első ilyen menetet 1909-ben, Nijmegenben rendezték meg katonai edzésként. A második világháború idején több város is saját sétákat kezdett szervezni katonák számára, majd a háború után civilek is csatlakoztak hozzájuk.
Így nőtte ki magát a nijmegeni négynapos gyaloglás a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű eseményévé. Ma már több mint 80 országból érkeznek résztvevők, akik 30, 40 vagy 50 kilométeres útvonalakat teljesítenek.
Arno van Gemert, a Holland Királyi Gyalogos Szövetség program- és projektcsapatvezetője szerint az Avondvierdaagse ennek a nagy eseménynek a „kisöccse vagy kishúga”, amely elsősorban általános iskolásoknak és családjaiknak szól.
„Érdekes, hogy ez a séta – katonai gyökerekkel – a hollandok számára a nemzeti identitás egyik jelképévé vált, egy olyan országban, amely nem tartja magát katonai nemzetnek” – fogalmazott Leemans.
Félmillió ember, több száz helyszín
A hagyomány ma már nemcsak Amszterdamban él. Hollandia falvaiban és városaiban minden évben gyerekek százezrei indulnak útnak a tanév vége felé.
A Holland Királyi Gyalogos Szövetség szerint évente körülbelül félmillió ember vesz részt az ország több mint 700 helyszínén megrendezett eseményeken, amelyeket több tízezer önkéntes segít.
Az Avondvierdaagse annyira beépült a holland kultúrába, hogy sokan a nemzeti ünnepekhez hasonlítják, például a Király Napjához.
Saját hagyományos finomsága is van: egy fél narancs, amelyet fehér Wilhelmina-mentával borítanak, muszlinba csomagolnak, és a gyerekek menet közben fogyaszthatják.
Miért lehetnek ennyire boldogok a holland gyerekek?
A holland gyerekeket rendszeresen a világ legboldogabbjai közé sorolják. Egy UNICEF-jelentés idén ismét az első helyre rangsorolta őket 44 nyugati ország közül az általános jóllét és a mentális egészség alapján.
A szakértők szerint ebben fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatok, az önállóság és a sok közösen töltött idő.
Az Avondvierdaagse pontosan ezeket erősíti.
A gyerekek nemcsak mozognak, hanem együtt vannak az osztálytársaikkal, a szüleikkel és a környékbeli közösséggel. Az iskola falain kívül tapasztalják meg, milyen együtt haladni, beszélgetni, kitartani és a végén közösen ünnepelni.
„Fontos, hogy a kicsik fizikailag aktívak legyenek, és már kis koruktól kezdve fejleszthessék motorikus képességeiket” – mondta Sanne de Vries, a Leideni Egyetemi Orvostudományi Központ professzora.
A szakember szerint a rendszeres séta, a közös élmény és a jutalmazás segíthet abban, hogy a gyerekek pozitív kapcsolatot alakítsanak ki a mozgással.
„Fontos az a pozitív érzelem, ami megmarad” – tette hozzá de Vries.
Nem csak mozgás, hanem lelki erő is
Az Avondvierdaagse a gyerekek kitartását is fejleszti.
Egy öt kilométeres esti séta egy kisgyerek számára komoly kihívásnak tűnhet, főleg akkor, ha esik az eső, fáradt, vagy inkább otthon maradna. A teljesített út végén viszont megmarad az érzés: képes volt rá.
„Nagy kihívásnak tűnt számukra, mert 5 km, és nagyon nehéznek hangzik” – mondta Fernanda Gomes, aki hét éves lányával, Aliciával vett részt a rövidebb útvonalon.
Ez a fajta élmény hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek rugalmasabbá, magabiztosabbá és önállóbbá váljanak.
Hollandiában a gyerekek amúgy is nagyobb szabadságot kapnak: sokan már fiatalon egyedül bicikliznek iskolába, a szülők jelentős része részmunkaidőben dolgozik, így több időt tölthetnek a családdal.
A közösség tartja életben
Az Avondvierdaagse ereje éppen az egyszerűségében rejlik.
Nincsenek bonyolult szabályok, nagy költségek vagy látványos technológiai megoldások. Helyiek szervezik, önkéntesek segítik, cégek virágot és élelmiszert adományoznak, a gyerekek pedig együtt mennek végig az útvonalakon.
„Évtizedek óta fennmaradt, mert nagyon egyszerű, egészséges és képernyőmentes módon hozza össze a közösségeket” – mondta van Gemert.
Szerinte ezt a hangulatot egy holland szó fejezi ki a legjobban: gezelligheid. Nehéz pontosan lefordítani, mert egyszerre jelent otthonosságot, összetartozást, jó hangulatot és közösségi melegséget.
„Megtestesíti azt a holland szellemiséget, hogy az időjárástól függetlenül aktívak legyünk a szabadban, és ezt egy rendkívül szervezett közösségi erőfeszítéssel ötvözzük.”
Vannak nehézségek is
Bár az Avondvierdaagse sokak számára pozitív élmény, a szervezők szerint vannak kihívások.
Egyesek szerint még több figyelmet kellene fordítani arra, hogy a rendezvény befogadóbb legyen a fogyatékkal élő gyerekek, valamint a különböző kulturális háttérrel rendelkező családok számára.
Amszterdam egyes részein például a résztvevők összetétele nem mindig tükrözi a város sokszínűségét, és inkább a magasabb jövedelmű családokat vonzza.
Az önkéntesek hiánya szintén gondot okozhat.
„Az elmúlt években néhány rendezvény az önkéntesek hiánya miatt szűnt meg” – mondta Bueters, aki akkor csatlakozott a kerületi szervezőbizottsághoz, amikor a korábbi önkéntescsapat visszavonult.
„Az emberek hajlandóak időnként közreműködni, de nem négy nap egymás után.”
Egy egyszerű ötlet, amely máshol is működhet
Az Avondvierdaagse nem kormányzati programként született, nem felülről szervezett egészségkampány, hanem közösségi hagyomány, amelyet a családok, iskolák és helyiek tartanak életben.
Éppen ezért sokak szerint más országokban is átvehető lenne.
„Ez nem a kormány találmánya, amellyel a gyerekeket a sportolásra akarják ösztönözni; a koncepciót máshol is át lehet venni” – mondta Bueters.
Aicha Lagha önkéntes szerint a lényeg nem a holland háttér, hanem a közösség ereje.
„Úgy gondolom, hogy bárhol megvalósítható, ahol van egy közösség, vagy ahol közösséget akarsz építeni” – mondta.
