Hagyomány és illem legalább egy szál virággal kísérni utolsó útjára az embert, de napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a koszorúkat, csokrokat helyettesítő adományok, melyek a gesztus mellett nemes célt is szolgálnak.
Egy georgiai tanárnő szintén e modern felfogás híve volt: utolsó kívánságaként azt szerette volna, ha a szerettei virágok helyett inkább tanszerekkel telepakolt hátizsákokkal róják le a tiszteletüket a temetésén. Így is lett.
Tammy Waddel kiváló pedagógus hírébe ment. Lelkiismeretes, a végletekig türelmes, remek oktatói érzékekkel megáldott, csupa szív ember volt. 58 évesen azonban a rák megfosztotta őt az életétől és hivatásától. De még mielőtt örökre megpihent volna, gondja volt arra is, hogy a halálával egy utolsó jót cselekedjen: virágok helyett tanszeradományokat szeretett volna a temetésén.
Az ízig-vérig tanárnő utolsó kívánságát valamennyi egybegyűlt teljesítette. A temetési szertartását telepakolt hátizsákok árasztották el, melyeket – tartalmukkal együtt, egy jótékonysági szervezet közbenjárásával – rászoruló diákok között osztottak szét.
A nem mindennapos esetről a Good Morning America is beszámolt, a templomi padok mellett felsorakozó iskolatáskák fotói pedig elárasztották a közösségi médiát.
„Tammy szenvedélyesen szerette az írástudást, és hitt abban, hogy minden gyermek megérdemli a tanulás lehetőségét. Bár eredményei és elismerései számtalanok, egyik sem nagyobb, mint az a sok élet, amelyet az oktatásban eltöltött három évtized alatt megváltoztatott. Virágok helyett kérjük, hozzanak iskolai felszerelésekkel teli hátizsákokat, hogy tisztelegjenek Tammy rászoruló gyermekek iránti szenvedélye előtt, vagy adományozzanak Tammy Waddell emlékére a Project Connectnek” – állt a gyászjelentésben.
Tammy személyéről és hivatásáról kollégája és egyben unokatestvére, Brad Johnson is csak szuperlatívuszokban tudott beszélni: „Pontosan ilyen ember volt, és ez tükrözi a szívét. Elsősorban tanár volt, végig” – nyilatkozta a férfi a CNN-nek.
Hozzátette: „Nagyon inspirálóan hatott rám, hogy elérjem mindazt, amit elértem. Ugyanolyan gyorsan megölelt, mint amilyen gyorsan adott felszerelést a diákoknak, akiknek szükségük volt rá”.
Tammy fia, Kevin Waddel sem tartja meglepőnek, hogy édesanyja utolsó kívánságával is jót akart cselekedni. „Részben azt szerettem anyukámban, hogy tanárként szenvedélyesen dolgozott. Ez volt az egyik inspiráció, ami a szakmához vezetett” – fogalmazott a szintén tanár férfi.
Hozzátette: „Úgy élte az életét, hogy szeretett másokat, és soha nem aggódott a figyelem miatt… csak a szeretetre koncentrált”. A nemes lelke pedig arra sarkallta az embereket, hogy járuljanak hozzá utolsó küldetéséhez, és adományozzanak a helyi iskoláknak, „nem kell, hogy kifejezetten itt legyen” – vallotta a férfi.
„Aznap nagyjából 130 hátizsákot kaptunk, tele iskolai felszerelésekkel – mindennel, amire egy diáknak szüksége lehet legalább a tanév felére -, és továbbra is folyamatosan érkeznek az adományok” – nyilatkozta a gyászszertartást követően Paul Holbrook, a ravatalozó szóvivője.
„Tammy egy szolgáló vezető volt, aki szerette a gyerekeket. A nagylelkű hátizsák/ellátmány-adományok az ő emlékére megható tiszteletadás” – tette hozzá Jennifer Caracciolo, a helyi iskolák szóvivője.
„Még halálában is tanít mindannyiunkat” – summázta Johnson, aki azt is elárulta, bár Waddell immár öt éve, hogy elhunyt, a kezdeményezése még ma is él, és lassan hagyománnyá válik a helyi közösségben.
