Az ukrán származású Naz Avo ma egy thaiföldi tengerparton él, és már nem kell dolgoznia. Fiatalon beteljesítette azt az álmot, amiről sokan csak fantáziálnak: megteremtette a pénzügyi szabadságát, és kivonult a munka világából.
Avo a Tűz (FIRE) módszert követte. A „FIRE” rövidítés jelentése: Financial Independence, Retire Early, vagyis pénzügyi függetlenség és korai nyugdíj. A módszer lényege, hogy valaki bevételeinek jelentős részét megtakarítja és befekteti, majd a passzív hozamokból él.
Avo szoftverfejlesztőként dolgozott, és korábban évente 96 000 svájci franknak megfelelő összeget keresett (több mint 99 500 euró). Ennek azonban csak kis hányadát költötte el.
„Rájöttem, hogy ha úgy élek, mint egy diák és szoftverfejlesztői fizetést keresek, akkor a fizetésem 60-70%-át be tudom fektetni” – mondta. „Befektettem már ETF-ekbe, kötvényekbe és részvényekbe. Minimális karbantartást igényel. Beállítod, és elfelejted. Egyszerűen működik.”
A szakértők szerint a módszer elvileg működhet, de erős önfegyelmet, tudatos tervezést és kockázattűrést igényel.
Veronica Weisser, az UBS nyugdíjszakértője úgy véli, Svájcban is megvalósítható egy következetes megtakarítási terv, bár a reális megtakarítási ráta a legtöbb embernél inkább 20 és 50% között mozog.
A módszer egyik alapköve a jelentősen visszafogott életmód.
„A mobilitás és a lakhatás körültekintő megválasztása, mint például a közös szállás, az éttermi kiruccanások kerülése, a speciális vásárlás és a regionális megélhetési költségek összehasonlítása jelentősen csökkentheti a kiadásokat” – mondja Weisser.
Weisser számításai szerint egy svájci állampolgár, aki 25 évesen kezdi a megtakarítást, 50%-os megtakarítási rátával és átlagos 6%-os hozammal akár 42–45 éves korában is visszavonulhat. Ehhez azonban a teljes vagyonát részvényekbe kell fektetnie a nyugdíj előtt és után is.
A módszernek ugyanis vannak kockázatai is: a piaci visszaesések, az adózási változások és az élet váratlan költségei könnyen felboríthatják a pénzügyi egyensúlyt.
Karl Flubacher, a Wealth Center regionális igazgatója szintén óvatosságra figyelmeztet: „Az infláció kamatlábra gyakorolt hatását különösen nem szabad alábecsülni.”
Egy példájában bemutatja, hogy egy 1,5%-os infláció miatt 55 év alatt egy átlagos éves megélhetési költség több mint a duplájára nőhet.
És van még egy fontos tényező: az idő.
„Naz Avo már 32 évesen korengedményes nyugdíjban van. Több mint 50 év áll előtte. Ez idő alatt sok váratlan dolog történhet. Balesetek, egészségügyi tényezők… mindez sok pénzbe kerülhet.”
Flubacher szerint az sem biztos, hogy valaki sok év után képes újra munkába állni: „Lehet, hogy Avo 50 vagy 55 évesen rájön, hogy fogy a pénze. Nehéz lehet egy bizonyos életkor felett munkába állni, különösen, ha hiányzik a 20 év szakmai tapasztalat.”
A szakértők ezért visszafogottak a módszer hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban: „A mozgalom csak az utóbbi években terjedt el Európában. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy a módszer valóban működik-e 40 vagy 50 éven keresztül.”
