A férfi lebénult egy balesetben, de ennek ellenére nem mondott le arról a vágyáról, hogy apa legyen, és ma már egyedülálló szülőként ikreket nevel. Bár nem talált rá a szerelemre, a gyerekei kimondhatatlanul boldoggá teszik, és a kis család nagyszerűen boldogul.
Terry Pavlou élete 2005-ben örökre megváltozott egy hátborzongató baleset következtében. Az ausztráliai Adelaide-ben élő férfi akkoriban 29 éves volt, bútorasztalosként dolgozott, és éppen egy ház renoválásán dolgozott az édesapjával és a testvéreivel.
2005. július 12-én azonban súlyos balesetet szenvedett munka közben – a felújítás alatt álló ház egyik fala leomlott, és a törmelék teljesen maga alá temette a férfit.
„Amikor a törmelék maga alá temetett, nem kaptam levegőt, mert kilyukadt a tüdőm” – emlékezett vissza később Pavlou, aki sérülését ahhoz hasonlította, mint amikor valakit egy baseballütővel találnak el. Az orvosok később azt mondták, a helyzete annyira súlyos volt, hogy tulajdonképpen tíz percen belül meghalhatott volna.
Testvérei és édesapja húzták ki őt a romok alól, mielőtt a mentősök megérkeztek. Bár még a helyszínen megállapították, hogy megsérült a gerincvelője, ő maga csak akkor tudta meg, hogy soha többé nem lesz képes lábra állni, amikor magához tért a kórházi szobában.
Pavlou bevallotta, hogy a baleset „mindent megváltoztatott”. Életének abban a szakaszában minden készen állt arra, hogy saját vállalkozást indítson, megállapodjon és családot alapítson, de mindez hirtelen távoli álomnak tűnt.
Amellett, hogy lebénult, megrepedt testének legnagyobb artériája is, az aorta, ami jelentősen csökkentette a túlélési esélyeit. Hat hónapig feküdt kórházban, és ezalatt érzelmileg is mélypontra jutott, mert nehezen tudta elfogadni a kialakult helyzetet.
Amikor végre elhagyhatta a kórházat, belekezdett egy rehabilitációs programba, és ahogy fokozatosan megerősödött, egy edző tanácsára sportolni is kezdett. A rehabilitáció alatt arra is rájött, hogy édesapa szeretne lenni, de nem akart arra várni, hogy rátaláljon a szerelem.
Bármire kész volt azért, hogy megvalósítsa az álmát. Éppen túl volt egy szakításon, de a rehabilitáció alatt volt ideje alaposan átgondolni a helyzetét, és végül úgy döntött, a béranyaság lehetőségét választja. Hallott egy thaiföldi klinikáról, ami tökéletesen megfelelt a célnak, és hamarosan el is utazott oda, megtéve ezzel az első lépést az apaság felé.
Kezdetét vette az IVF-kezelés, és néhány héttel később nagyszerű híreket kapott: a folyamat sikeres volt, két embrió is a rendelkezésére állt, és egy nő vállalta a béranyaságot. „Annyira boldog és izgatott voltam, hogy nem is egy gyerekkel, de ikrekkel áldott meg a sors” – mesélte.
A szülei mindenben támogatták, és Pavlou izgatottan várta a babák érkezését. 2015. március 27-én, 40 éves korában lett kétgyerekes apuka, és alig várta, hogy az ikrek felnevelésének szentelhesse az életét. „Nem hittem benne, hogy létezik a szerelem első látásra, amíg nem találkoztam ezekkel a srácokkal” – vallotta be.
Angel és Nicos ma már 8 évesek, és Pavlou annak ellenére, hogy mozgássérült, nagyszerűen gondoskodik róluk, de úgy érzi, hogy a gyerekek is alkalmazkodtak az ő fizikai korlátaihoz. Édesapjuk elmondása szerint 4 éves koruk óta segítenek a házimunkában, és sokkal felelősségteljesebbek is, mint a legtöbb gyerek, mivel megértik, mivel jár, hogy az apjuk kerekesszékbe kényszerül.
„Az, hogy kerekesszékben ülő apuka vagyok, megtanította a gyerekeimet arra, hogy a korukhoz képest sokkal önállóbbak legyenek, és szerintem sokkal gondoskodóbbak is” – mesélte a férfi.
Amikor az ikrek elkezdték az iskolát, a büszke apuka megosztott egy képet a nagy pillanatról, és azt is elmesélte a közösségi médiában, hogy vásároltak egy farmot, ahol szívesen töltik a szabadidejüket.
Pavlou szerint a fizikai korlátok nem számítanak a gyereknevelésben, mivel a gyerekeknek egyszerűen csak szeretetre, törődésre és figyelemre van szükségük, ezt pedig ugyanúgy képes megadni nekik, mint bármelyik másik szülő.
