A három kansasi nővér közül a legfiatalabb nemrég töltötte be a 100. életévét, és idősebb testvéreivel együtt ünnepelhette meg a fenomenális mérföldkövet.
Frances Kompus 2021. november 11-én töltötte be a 100. életévét, az ünnepségen pedig két nővére is jelent volt: Julia Kopriva, aki szintén novemberben töltötte be a 104-et, és Lucy Pochop, akinek júniusban volt 102. születésnapja.
Kompus születésnapját a Sacred Heart katolikus templomban ünnepelték meg a kansasi Atwoodban, és az ünnepségen körülbelül 50 fő vett részt. A templom tele van emlékekkel a testvérek számára, mivel itt keresztelték meg őket, itt bérmálkoztak, és később itt mentek férjhez is. „Imádtam” – mondta Kompus egy nemrég adott interjúban a születésnapi ünnepségről. „Jó buli volt.”
A nővérek igazi áldásnak tekintik hosszú életüket. „Azt hiszem, már egy ideje itt vagyunk” – mondta nevetve Lucy Pochop. „Hálás vagyok azért, hogy mi lányok mindig együtt lehetünk, ugyanakkor hálás vagyok a szüleimért és a hitemért” – tette hozzá Julia Kopriva.
A legfiatalabb nővérnek mindig volt társasága, miközben egy farmon nőtt fel a kansasi Beardsleyben. Emlékezett arra, hogy annak idején futnia kellett, ha lépést akart tartani a nővéreivel iskolába menet. „Mindig azt csináltam, amit ők” – mondta Kompus. „Ez néha munka volt, néha pedig szórakozás.”
Mivel csak a három lány volt a családban, nekik kellett segíteni az édesapjuknak is a földművelésben. „Tisztán emlékszem, hogy apámnak nem volt modern traktora. Üzemanyagot, benzint vittünk ki a mezőre 20 literes tartályokban” – magyarázta Kopriva. „Átkeltünk a legelőn, sétáltunk, majd a visszaúton megálltunk a pataknál, békákat fogtunk, és zsebre tettük őket” – tette hozzá Kompus.
A nővérek még emlékeznek a régi időkre, amikor még minden egyszerűbb volt, és nem volt internet. „Mindig házi kenyeret ettünk, egyszerű burgonyát, mártást és húst. Azokkal a régi tűzhelyekkel nehéz volt sütni, mert nehéz volt tartani a hőmérsékletet. Akkor is megettünk mindent, ha nem sikerült jól” – mesélte nevetve Kopriva.
De nem volt mindig minden ilyen egyszerű. A nővérek élénken emlékeznek a nagy gazdasági világválságra és a Dust Bowl elnevezésű időjárási jelenségre, amelynek során hatalmas porviharok jelentek meg, jelentős károkat okozva az Egyesült Államok és Kanada prérijeinek ökológiájában és gazdaságában.
„Néha egészen besötétedett napközben. A tanárok felhívták a szülőket, hogy jöjjenek értünk az iskolába. Régi házban laktunk, és az édesanyám mindig nedves törölközőket tett a küszöbre, hogy ne jöjjön be annyi por. A fiatalabb nemzedék nem hiszi el, hogy miken mentünk keresztül. Ma is dolgozunk, de akkoriban még keményebben dolgoztunk” – mesélte Kopriva.
„Most sokkal jobb a helyzet, mint amikor gyerekek voltunk” – jegyezte meg Pochop.
Ami hosszú életüket illeti, Kompus a jó táplálkozást tartja ennek egyik alapvető okának. De hozzátette, hogy fontos a társasági élet is, hogy sokat sétáljunk, és egyszerűen csak menjünk tovább, soha ne adjuk fel.
„Szerintem a hit az első, és köszönetet kell mondanunk a szüleinknek, nagyszüleinknek.” – tette hozzá Kopriva. „Helyesen táplálkozunk, nem igaz? Emellett imádkozni kell, és megpróbálni kerülni a bajt.”
Remélhetőleg a három nővérnek még jó néhány születésnapot lesz alkalma együtt megünnepelni.
