Mindössze 170 centiméter magas, mégis Brač szigetének egyik legtöbbet fényképezett látványossága. Nerežišća központjában, egy több mint hatszáz éves kőtemplom tetején él egy apró feketefenyő, amely közel két évszázada dacol a perzselő napsütéssel, a sós levegővel és az erős dalmáciai széllel.
A helyiek „brački bonsai”, vagyis brači bonszáj néven emlegetik a különleges fát. Megjelenése valóban egy gondosan alakított bonszájra emlékeztet, csakhogy növekedését nem emberi kéz, hanem a szélsőséges környezet formálta.
Egy apró fenyő, amely generációk óta őrzi Nerežišćát
Nerežišća Brač szigetének belső részén, 382 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Kőházai, keskeny utcái és csendes terei ma is őrzik a régi dalmát települések hangulatát. A falu legismertebb jelképe mégsem egy tekintélyes palota vagy monumentális templom, hanem a Szent Péter és Pál-templom félköríves apszisának tetején kapaszkodó fenyő.
A fa becsült életkora 150 és 200 év közé tehető. Ez idő alatt több nemzedék nőtt fel alatta, miközben a mindössze 170 centiméteres fenyő alig változtatta meg törékenynek látszó alakját. Évtizedeken át viselte a nyári hőséget, a hosszú csapadékmentes időszakokat, a tengerről érkező sós párát és a Brač belsejében is gyakran tomboló bórát.
A helyi történetek szerint a kis fenyő a település leghosszabb életű lakója. Képe képeslapokon, turisztikai kiadványokban és számos nerežišćai otthonban megjelenik. A Putni Kofer beszámolója szerint a helyiek úgy tartják, hogy a híres Zlatni rat strand után ez Brač egyik legtöbbet fényképezett motívuma.
Szinte föld nélkül maradt életben
A fenyő túlélésének magyarázata részben a templom régi építési technikájában rejlik. A tető kialakításakor agyagos föld és mész keverékét használták kötőanyagként. A fa gyökerei a kőlapok közötti szűk résekben, valamint az épület vastag falainak repedéseiben találtak nedvességet és minimális mennyiségű tápanyagot.
A kedvezőtlen körülmények erősen lelassították a növekedését. Miközben a feketefenyő megfelelő környezetben hatalmas fává fejlődhet, a templom tetején élő példány alacsony és csenevész maradt. Ez a természetes növekedési forma adta a brači bonszáj elnevezést.
Máig nem ismert biztosan, miként került a mag a tetőre. A legvalószínűbb feltételezés szerint a szél sodorta a kőlapok közé, vagy egy madár ejtette el. A pontos eredetet egyetlen fennmaradt dokumentum sem rögzíti, így a fenyő születése továbbra is Nerežišća egyik megfejtetlen története.
A templom története is több mint hatszáz évre nyúlik vissza
A kis templomot 1413-ban emelték egyhajós, gótikus épületként, félköríves apszissal és kőlapokkal fedett tetővel. A hivatalos nyilvántartás Szent Péter-templomként jegyzi, a helyiek mégis gyakrabban nevezik Szent Péter és Pál-templomnak.
A fenyő éppen az apszis fölött vert gyökeret. A templom felújításakor ezt az épületrészt érintetlenül hagyták, hogy az építési munkálatok ne veszélyeztessék a fa érzékeny gyökérzetét.
Különlegességét hivatalosan is elismerték: 1969-ben ritka faegyedként természeti emlékké nyilvánították. Gondozásáról és védelméről jelenleg a Split-Dalmácia megye védett természeti területeit kezelő More i krš közintézmény gondoskodik. Az intézmény hivatalos ismertetője szintén 150–200 évesre becsüli a feketefenyőt.
Turistabuszok állnak meg a templomtetőn élő fenyő miatt
A brači bonszáj idővel túlnőtt egy helyi érdekesség szerepén. Turistabuszok állnak meg Nerežišćában, hogy az utasok közelről láthassák a kőlapok közül előbukkanó apró fát.
A templom környéke a település történelmi magjához tartozik. A régi kőházak, szűk utcák és kisebb terek azt az időszakot idézik, amikor Nerežišća Brač közigazgatási központja volt. A tengerparti üdülőhelyektől eltérően itt a sziget csendesebb, szárazföldi arca mutatkozik meg.
A környéken található a Koloč nevű különleges sziklaalakzat is, amelyhez egy kívánságteljesítő helyi legenda kapcsolódik. Nerežišćából elérhető a Vidova gora, az Adria szigeteinek legmagasabb csúcsa, ahonnan tiszta időben messzire ellátni a dalmát szigetvilág felett.
A településről a sziklafalba épített Blaca-remeteség és a Murvica fölött rejtőző Sárkány-barlang felé is el lehet indulni. A Szent Péter és Pál-templom tetején közben tovább él a 170 centiméteres feketefenyő, gyökereivel ugyanazokba a résekbe kapaszkodva, amelyek közel kétszáz éve életben tartják.
