A Microsoft Build 2026 fejlesztői konferenciáján hét, saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-modellt mutatott be. A lépés egyértelműen jelzi, hogy a vállalat csökkenteni kívánja függőségét azoktól az AI-cégektől, amelyekbe az elmúlt években milliárdokat fektetett, és maga is meghatározó szereplővé akar válni az AI élvonalában. Eközben azok a vállalatok, amelyekre eddig támaszkodott, rekordméretű tőzsdei bevezetések lehetőségére készülnek – írja az Euronews.
A San Franciscóban megrendezett éves Build konferencián bemutatott hét új AI-modell a Microsoft eddigi leghatározottabb jelzése arra, hogy egyre inkább saját fejlesztésekre kíván építeni, és kevésbé akar külső partnerektől, köztük az OpenAI–tól függni.
A Microsoft AI-részlegének vezetője, Mustafa Suleyman szerint a vállalat modelljei minőségben felülmúlták az OpenAI GPT-5.5 modelljét. Emellett akár tízszer költséghatékonyabbak is lennének, a nyilvános, méretarányos árakra vonatkozó adatok alapján.
„Úgy gondoljuk, elérkezett az idő, hogy a vállalatok ne csupán használói legyenek a legfejlettebb modelleknek, hanem aktívan részt vegyenek azok fejlesztésében és alakításában is” – mondta Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója a konferencián.
A bejelentések közül a legfontosabb a MAI-Thinking-1, a Microsoft első úgynevezett „reasoning” (érvelő, összetett gondolkodásra képes) modellje. A rendszert teljes egészében a vállalat fejlesztette, kereskedelmi felhasználásra engedélyezett, tisztított adathalmazokon tanították be, és nem használtak hozzá más AI-modellekből származó tudásátemelést.
A modell közepes méretűnek számít: 35 milliárd aktív paraméterrel rendelkezik, valamint 256 000 tokenes kontextusablakkal dolgozik. Elsősorban összetett feladatokra, többlépcsős logikai következtetésekre, hosszú szövegek feldolgozására és programkód generálására tervezték.
A Microsoft emellett bemutatta a MAI-Code-1-Flash modellt is, amely kifejezetten programozási feladatokra specializálódott. A rendszer képes természetes nyelven megfogalmazott utasításokat forráskóddá alakítani alkalmazások és weboldalak fejlesztéséhez. A modellt már integrálták a GitHub Copilot és a Visual Studio Code szolgáltatásaiba.
Saját AI-modelljeinek az Azure felhőinfrastruktúrán történő futtatásával a Microsoft jelentősen csökkentheti azokat a költségeket, amelyeket eddig külső szolgáltatóknak fizetett. A vállalat szerint az így keletkező megtakarításokból a fejlesztők is profitálhatnak majd.
A cég tájékoztatása szerint a független tesztelési partnerként működő Surge által végzett vakteszteken a MAI-Thinking-1 modellt a felhasználók előnyben részesítették az Anthropic Claude Sonnet 4.6 modelljével szemben, míg programozási feladatokban a teljesítménye elérte a Claude Opus 4.6 szintjét.
A Build konferencián a Microsoft a Majorana 2 nevű kvantumchipet is bemutatta, amely a vállalat állítása szerint ezerszer megbízhatóbb az előző generációnál. A cég szerint ez jelentős lépést jelent afelé, hogy a kvantumszámítógépek a jövőben valódi kereskedelmi problémák megoldására is használhatók legyenek.
A kvantumszámítógépek alapegységei, az úgynevezett kavntumbitek (qubit) rendkívül instabilak, működésüket akár minimális hőmérséklet-ingadozás vagy rezgés is megzavarhatja. Az új chip éppen erre a problémára próbál megoldást kínálni.
A Majorana 2 esetében a kavntumbitek átlagosan körülbelül 20 másodpercig maradnak stabilak, szemben az előző generáció néhány ezredmásodperces teljesítményével. A Microsoft ezt a fejlődést ahhoz hasonlítja, mintha egy naponta töltendő mobiltelefon helyett olyan készüléket kapnánk, amely évekig működik egyetlen feltöltéssel.
„2029-re olyan kvantumszámítógépünk lesz, amely képes valódi üzleti problémák megoldására” – mondta Zulfi Alam, a Microsoft Quantum alelnöke. A jelenlegi chip egyelőre mindössze 12 qubittel rendelkezik, miközben egy valóban hasznos rendszerhez milliós nagyságrendű qubitszámra lenne szükség.
A Microsoft megközelítése az úgynevezett topológiai qubitek koncepciójára épül, amely egy, még az 1930-as években az olasz fizikus Ettore Majorana által feltételezett részecske tulajdonságaiból merít ihletet.
Az út azonban nem volt mentes a vitáktól. A vállalatnak 2018-ban vissza kellett vonnia egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányát, amelyben azt állította, hogy bizonyítékot talált a részecske létezésére. A kutatás ennek ellenére folytatódott, és az új chip fejlesztése során anyagtechnológiai változtatásokat is alkalmaztak, például az alumíniumot ólomra cserélték szupravezetőként.
A chipet és az eddigi eredményeket egyelőre még nem vizsgálták felül független szakértők, ezért több fizikus további részleteket és bizonyítékokat vár, mielőtt végleges következtetéseket vonna le.
Miközben a Microsoft saját AI-modelljeinek fejlesztésébe kezdett, azok a vállalatok, amelyekbe korábban jelentős összegeket fektetett, látványos tőzsdei debütálásokra készülnek.
A Claude modell mögött álló Anthropic június 1-jén bizalmasan benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez (IPO) szükséges dokumentumokat, mindössze néhány nappal egy 65 milliárd dolláros finanszírozási kör után, amely a vállalat értékét 965 milliárd dollárra emelte.
Az OpenAI szintén hasonló tőzsdei folyamat előkészítésén dolgozik.
A Microsoft eddig mintegy 13 milliárd dollárt fektetett az OpenAI–ba, míg az Anthropicba akár 5 milliárd dollárnyi tőke is érkezhetett a vállalattól. Mindkét cég modellje továbbra is elérhető a Microsoft Azure platformján keresztül, annak ellenére, hogy a technológiai óriás egyre nagyobb hangsúlyt helyez saját mesterségesintelligencia-rendszereinek fejlesztésére.
