Biztosan te is belebotlottál már valahol: az alábbi illusztráció a mai napig vitatárgya a szakértők véleményének, akik végül kétértelműnek nyilvánították az alkotást. Az arc ugyanis, amit ábrázol, lehet egy feleségé, de egy anyósé is.
Egyidőben a két portré nem látható, vagy a fiatal nőt, vagy pedig az időset vesszük ki a képből. Ugyanez a hatása például Necker kockájának vagy a „szexi delfinként” is emlegetett optikai csalódásnak, amelyen egy felnőtt két szerelmest azonosít, míg egy 8 éven aluli gyerek delfint lát rajta! Hogy miért? Senki nem tudja pontosan!
A kétértelmű illusztrációk már az 1800-as éveke elejétől forró témát képeztek a pszichológusok és a vizuális tudományok szakértői körében. Számtalan kutatás vizsgálta a folyamatot, mely szerint a retinát érő inger az agyban végül képpé formálódik, de még nem született konszenzus arról, hogy mi befolyásolja azt, hogy ki így, ki úgy értelmezi ugyanazt a jel-összességet.
A fő vita aköré fonódik, hogy a látásban a „fordulatot” a növekvő és a csökkenő kognitív percepciók okozzák. Vagyis, ha Necker kockáját vesszük példának, és annak egyetlen sarkára fókuszálunk, akkor a látásunk lehetővé teszi, hogy érzékeljük a tárgy mélységét.
A „fordulat” csakis akkor működik, ha a személy tudatában van annak, hogy két dolgot láthat. Az 5 évnél fiatalabb gyerekeknél viszont még nem aktív ez a funkció, még akkor sem, ha mindkét opcióval szembesítették őket. Sőt, a felnőttek közül sem mindenki képes rá, ez pedig a kérges test fejlettségének a szintjétől függ – ez az az ideg, ami kapcsolatot teremt az agy két féltekéje között.
Íme a kép, amitől a mai napig egymásnak esnek a szakértők: „az anyós-feleség”. Két módja van az értelmezésének. Az egyik szerint, egy ifjú hölgy látható a képen, aki épp átnéz a vállán. A második lehetőség pedig az idős nő profilja, aki lefelé tekint.
Neked melyiket sikerült kiszúrnod?
