Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a következetes alvási rutin csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát, a rendszertelen rutin azonban növelheti azokat.
A tanulmány szerzője Xiaomin Zhang és csapata több mint 15 ezer nyugdíjas személyt figyelt meg Kínában egy ötéves periódusban. A tanulmányban résztvevők átlagéletkora 66 év volt, és a vizsgálat kezdetekor egyiküknek sem volt szívbetegsége vagy rákja.
Öt évvel később azoknál a résztvevőknél, akik arról számoltak be, hogy rendszeresen jól alszanak, 16%-kal alacsonyabb volt a szívkoszorúér-betegség és 34%-kal a stroke kockázata. Ezek az előnyök még nagyobbak voltak azoknál, akiknek nem volt genetikai hajlamuk a szív- és érrendszeri problémákra: náluk 35%-kal alacsonyabb volt a szívkoszorúér-betegség és 52%-kal a stroke kockázata.
A rendszertelen alvási rutin összezavarja a cirkadián ritmust – a szervezet belső óráját – és növelheti a szívbetegségek kockázatát, vagy súlyosbíthatja a meglévő problémákat. Ennek oka, hogy az alvás hatással van a szív- és érrendszeri egészségünkre és általános egészségi állapotunkra.
„Az elégtelen alvás vagy a rendszeres alvási rutin hiánya megzavarja a szervezet cirkadián ritmusát, megnöveli a stresszhormon szintet, a vérnyomást és a nyugalmi pulzusszámot, amelyek mind megterhelik a szív- és érrendszert” – magyarázza Dr. Sam Setareh kardiológus.
Idővel ez növelheti a magas vérnyomás (hipertónia) és a gyulladás kockázatát, ami hosszú távon károsodáshoz vezethet. Emellett hozzájárulhat a glükózszabályozás és a szívritmuszavarok kialakulásához is.
Az egyik fennálló veszély a pitvarfibrilláció, egy szabálytalan és gyakran nagyon gyors szívritmus, ami akár vérrögképződéshez is vezethet, emellett növeli a stroke, a szívelégtelenség és egyéb szívvel kapcsolatos szövődmények kockázatát.
Ugyanakkor az obstruktív alvási apnoé szindróma, egy gyakori alvászavar is veszélyes lehet. A rendellenesség miatt alvás közben a garat ismétlődően elzáródik vagy beszűkül, ami légzési problémákat okoz. Ez gyakran horkolással jár, valamint rendszeres éjszakai ébredéssel, ami megakadályozza a mély alvás kialakulását, és gyakran jelentős nappali álmosságot is okoz.
Az alvási apnoé jelentősen befolyásolja a szív egészségét, mivel légzésben való rövid megszakítások az oxigénszint ingadozását okozzák, növelik a vérnyomást és megemelik a stresszhormon szintet.
Ha nem kezelik, jelentősen megnő a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, sőt a hirtelen szívroham kockázata. A rendszeres, pihentető alvási rutin fenntartása alapvető fontosságú a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, mivel az alvás közvetlenül befolyásolja a pulzust, a vérnyomást, a gyulladást és az anyagcsere-funkciókat.
A legjobb, ha mindig meghatározott időben fekszünk le és kelünk fel, szükség esetén fokozatos módosításokkal, és nem visszük túlzásba a nappali szunyókálást. De sokat segíthet például egy forró fürdő lefekvés előtt, valamint az, ha este már kerüljük a képernyők használatát, illetve a koffeintartalmú italok fogyasztását, sőt, a legjobb, ha két órával lefekvés előtt már egyáltalán nem fogyasztunk folyadékot. A hálószoba elsötétítése szintén nagy segítség lehet.
