Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!

salata-dieta

A diéta, amely a legjobb védelmet nyújtja az agy számára, megelőzi az érelmeszesedést, valamint az oxidatív stressz elnevezésű jelenséget – ezek olyan betegségek, amelyek tünetmentesen vezetnek az agyban és a szívben lévő vérerek egészségének a megromlásához, majd a további szervek működésbeli hiányosságaihoz.

Előnyei:
– orvosi kísérletek alapozzák meg,
– erős antioxidáns hatású,
– szív- és agyérrendszer kímélő,
– csökkenti a koleszterinszintet,
– növeli az élettartamot.
Hátránya:
– időben lassú a hatása.

Senkinek sem ismeretlen az a megállapítás, hogy a testünk valamennyi alkotóelemét, szervét egy szerv irányítja, vagyis az agy. A szervek közötti kommunikációért pedig a központi idegrendszer a felelős. Az sem újdonság, hogy az agy egyaránt szállítja az „információt” a többi szerv felé és vissza a vér segítségével, ugyanakkor a különböző idegszálak, -végződések által is „kommunikálhat” – az izmok és (érzék)szervek segítségével.

Amennyiben ez a „kommunikációs” hálózat jó állapotban van, és az elfogyasztott élelemből felszívódó tápanyagok kellő mennyiségben jutnak be a szervezetbe, a szövetek megfelelő módon kapnak oxigént, ez pedig a mi egészségünket jelenti. Ezáltal, az agy számára összeállított legjobb diéta a többi szervünkre is pozitív hatással van.

Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint, kutatók csoportja közel 1000 személyen figyelte a mediterrán diéta hatásait. Ezen kúra arról híresült el, hogy nagyon egészséges, a mediterrán térségben élők ugyanis ritkán szenvednek szív- és agy-érrendszeri problémákban, továbbá sokkal hosszabb életet élnek.

Mediterrán diéta szerint készült finomság

Miből áll a mediterrán diéta?

Ez a típusú étkezési stílus a következőket írja elő:
– a napi bevitt táplálék több mint 50%-a zöldségekből kell összeálljon,
– omega 3 és omega 6 zsírsavakban gazdag élelmek fogyasztását – nagy mennyiségben a tenger gyümölcseinek, halnak és extraszűz olívaolajnak a bevitele által,
– víz és gyógytea fogyasztását üdítők helyett,
– olajos magvak, füge és mandula fogyasztását,
– a nap első felében egy gyümölcsturmix ajánlott,
– szárnyashús és halhús vagy egyéb tengeri állat húsa ajánlott, ellentétben az európai diétával, amely a vörös húsokra és felvágottakra alapoz,
– naponta friss gyümölcsök fogyasztását,
– tejtermékek, joghurtok és sajtok fogyasztását,
– telített gabonaféléket,
– bor fogyasztását egyéb szeszes italok helyett (a vörös és fekete bor jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaz, amely védelmező szerepet játszik a szervezetben).

Mit zár ki a mediterrán diéta?

– az olajban sült ételeket,
– a disznóhúst, vörös húst is ritkán tanácsol,
– az édességeket, süteményeket, péktermékeket – desszertként a fagylaltokat és a fekete csokoládét részesíti előnyben,
– a telített zsírokat tartalmazó ételeket,
– konzerveket, egyéb tartósított ételeket, amelyek akár készen/félkészen kaphatók.

Visszatérve a kutatásra, ez az első tudományos megfigyelés, amely ténylegesen a diéta eredményeire és érzékelhető hatásaira fókuszált. A tudósok az agyi funkciókat vizsgálták a résztvevőknél, külön csoportba sorolva azokat, akik a mediterrán étrend szerint éltek, és azokat, akik egyéb módon táplálkoztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy azon személyek, akik a mediterrán típusú diétát követték, messzemenően jobb agyműködésnek örvendhettek, és alacsonyabb volt az esély arra, hogy bármilyen érrendszeri vagy idegrendszeri probléma lépjen fel náluk. A diétának köszönhetően, az agy több tápanyaghoz és oxigénhez jutott, ami elősegítette a folyamat javulását.

Az alanyok agyát a mágneses rezonancia módszerével is megvizsgálták. Olyan magasfokú jelzéseket próbáltak azonosítani, amelyek a fehérállományból erednek, és amelyek mikrosérülésekre utalnak. A kutatás azt is bebizonyította, hogy a mediterrán diétával élőknél minimális az esély arra, hogy ilyen jeleket észleljenek, az agy jó vérellátásának köszönhetően.

A tudósok egyelőre csak tájékozódás céljából ismertették az eredményeket, ezeket még nem tartják reprezentatívnak. Dr. Clinton Wright, a kutatás társvezetője ugyanis úgy nyilatkozott, további felmérésekre van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben alapozni lehessen a megfigyelések eredményeire.


Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!