A hosszú élet „titka” az utóbbi években egyre inkább az érdeklődés középpontjába került a várható élettartam fokozatos növekedésével, és egyre több kutatás foglalkozik azzal, mik lehetnek azok a tényezők, szokások, amik közrejátszanak azoknak az embereknek az esetében, akik közel 100 évig élnek.
Az úgynevezett „kék zónákban” élőket a 2000-es évek eleje óta egyre gyakrabban tanulmányozzák. A kék zónák olyan, demográfiai szempontból rendkívüli földrajzi területek, ahol különösen magas az idős – akár száz évet is megélő – és ezzel együtt jó egészségnek örvendő emberek aránya. Ilyen terület például a japán Okinava szigete, Ikaria szigete Görögországban, vagy az olaszországi Szardínia.
A szakértők 4 olyan szokásra hívták fel a figyelmet, ami a megfigyeléseik szerint minden olyan emberben közös, aki körülbelül 100 évig él. Véleményük szerint gyakran a különböző viselkedési, környezeti és biológiai tényezők együttesen eredményezik az egészséges hosszú életet.
Dr. Raghav Sehgal, a Yale Healthy Longevity Klinikájának igazgatója szerint a százévesek gyakran kiegyensúlyozott étrendet követnek, amely gazdag teljes értékű, feldolgozatlan élelmiszerekben, például gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben és sovány fehérjékben.
Ezt mediterrán étrendnek is nevezik, és alapvetően a legegészségesebb diétának tartják. Ugyanakkor az is fontos, hogy mérsékelt adagokat fogyasztanak, és a növényi alapú élelmiszerekre összpontosítanak, amelyek tele vannak az általános egészséget támogató tápanyagokkal.
„Ez a fajta étrend segít megelőzni az olyan krónikus betegségeket, mint a szívbetegségek és a cukorbetegség, amelyek a hosszú élet fontos tényezői” – mondja Dr. Sehgal, hozzátéve, hogy az étkezés módja is fontos szempont: az, hogy lassan és gyakran mások társaságában étkeznek, ami javítja az emésztést és az általános jólétet.
Emellett Dr. Sehgal szerint az egészséges százévesek erős társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, vagyis tartalmas kapcsolatokat ápolnak a családdal, a barátokkal és a közösségükkel.
„Ezek a kapcsolatok érzelmi támogatást nyújtanak, csökkentik a stresszt, és a hovatartozás és a céltudatosság érzését keltik” – mondja a szakértő. „A szilárd szociális háló segít tompítani az élet kihívásainak hatásait, és hozzájárul a mentális és érzelmi egészséghez. A rendszeres társas érintkezés az elmét is aktívan tartja és foglalkoztatja, ami az életkor előrehaladtával létfontosságú a kognitív egészség szempontjából.”
Dr. Neil Paulvin, a hosszú élettartam és a regeneratív orvoslás szakértője szerint a pihentető alvás is elengedhetetlen fontossággal bír. „Fenntartják a meghatározott alvási rendet és fenntartják a cirkadián ritmusukat. Legalább hét órát alszanak. Ez segíti a gondolkodást és az agy egészségét, valamint csökkenti a gyulladást és növeli az energiaszintet” – mondja.
Dr. Paulvin a következetes fizikai aktivitást is kiemeli, mint fontos tényezőt. „A rendszeres edzés segít fenntartani a szív- és érrendszeri egészséget és a rugalmasságot, ami biztosítja, hogy fájdalom nélkül, szabadon mozoghassunk, és segíthet megelőzni a sérüléseket is.”
Ez olyan tevékenységeket foglalhat magában, mint az úszás, a futás, a gyaloglás vagy a jóga, amelyek bizonyítottan javítják az életminőséget, hozzájárulnak a hosszabb élettartamhoz sőt, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és egyes rákos megbetegedések kockázatát is.
A szakértők szerint azonban nem feltétlenül arról van szó, hogy szigorú rutinhoz kellene ragaszkodnunk, sokkal inkább egy általános életszemlélet elsajátításáról. „Nem hiszem, hogy ezeknek az embereknek feltétlenül az volt a céljuk, hogy 100 évig éljenek, vagy hogy bonyolult szabályokat követtek volna” – mondja Dr. Sehgal.
„Inkább azt hiszem, hogy egész életükben egyszerűen okos, következetes döntéseket hoztak. Ami az étkezést illeti, a dolgok egyszerűek voltak, egészséges, feldolgozatlan ételeket fogyasztottak, például gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonaféléket, bármit, ami friss és helyben elérhető volt. Nem voltak a legújabb divatos diéták megszállottjai, hanem természetesen kiegyensúlyozottan étkeztek, anélkül, hogy túlzásokba estek volna.”
Ugyanakkor a társadalmi kapcsolatok fontosságát is kiemelte: „Nem csak arról van szó, hogy legyenek körülöttük emberek, hanem arról, hogy olyan tartalmas kapcsolatokat építsenek ki és tartsanak fenn, amelyek gazdagabbá tették az életüket.”
Dr. Paulvin szerint emellett a genetika is szerepet játszik a hosszú élettartamban, de ez még nem jelenti azt, hogy ne kellene tudatosan odafigyelnünk a fizikai és mentális egészségünkre.
„Véleményem szerint a hosszú élet nem sprint, hanem maraton” – érvel Dr. Sehgal. „Nem a tökéletességről vagy a szigorú szabályok követéséről van szó, hanem inkább egy kiegyensúlyozott életmód elfogadásáról, amelyet természetesnek és hosszú távon fenntarthatónak érzünk.”