A modern autók már figyelmeztetnek a sávelhagyásra, érzékelik a holttérben érkező járműveket, és bizonyos helyzetekben akár fékezni is képesek helyettünk. Mindez azonban könnyen azt az érzetet keltheti, hogy kisebb figyelem is elegendő a biztonságos vezetéshez. Egy nagyszabású nemzetközi felmérés szerint óriási különbség van aközött, mennyire érezzük magunkat biztonságban az utakon, és hogyan látják ugyanezt a közlekedési szakemberek.
A közlekedők 90 százaléka úgy véli, hogy mindennapi utazásai során biztonságban van. Az autóiparban és a mobilitási ágazatban dolgozó szakembereknek viszont mindössze 45 százaléka osztja ezt az optimista véleményt.
A különbség nem csupán érdekes statisztikai adat. A szakértők szerint a túlzott magabiztosság önmagában is növelheti a balesetek kockázatát.
A „Safety in Motion” című kutatást az Economist Enterprise készítette a Brembo támogatásával. A felmérésben 6157 ember vett részt tíz országból: Brazíliából, Kínából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Olaszországból, Japánból, Dél-Koreából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból.
A megkérdezettek közül 5135-en a közlekedők szélesebb körét képviselték, míg 1022-en az autóiparban vagy a mobilitási szektorban dolgozó szakemberek voltak. A kutatás 2026 áprilisában és májusában készült.
Jean Todt, az ENSZ főtitkárának közlekedésbiztonsági különmegbízottja szerint aggasztó, hogy a közlekedők biztonságérzete ennyire eltér a szakemberek véleményétől. A túlzott önbizalom ugyanis szükségtelen kockázatvállaláshoz vezethet, miközben világszerte évente mintegy 1,2 millió ember veszíti életét közúti balesetekben.
Ahol nagyobb a veszély, ott erősebb lehet a biztonságérzet
A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye Brazíliához, Kínához és Indiához kapcsolódik. Ezekben az országokban a közlekedők 94 százaléka mondta azt, hogy biztonságban érzi magát az utakon, miközben az iparági szakembereknek csupán 18 százaléka értett egyet velük.
A három országban a közúti halálozási arány együttesen 16,2 áldozat százezer lakosra vetítve, ami közel kétszerese a vizsgálatban szereplő országok átlagának.
A kutatók szerint a gyorsan fejlődő utak, az új járművek és a látványos technológiai újítások növelhetik az emberek bizalmát. A tényleges biztonság azonban nem feltétlenül javul ugyanolyan ütemben, mint a róla kialakult benyomás. Amikor pedig valaki úgy érzi, hogy a rendszer majd megvédi, könnyen kevésbé figyel az útra.
A szakmai válaszadók mindössze 3 százaléka nevezte a mechanikai meghibásodást a közúti balesetek egyik legfontosabb okának.
Ezzel szemben 30 százalékuk a vezetéstámogató rendszerek helytelen használatát vagy félreértését tekinti az egyik legnagyobb biztonsági problémának. További 24 százalék szerint az autóba épített, a sofőr figyelmét elvonó funkciók jelentenek komoly veszélyt.
A sávtartó rendszer, az adaptív tempomat vagy az automatikus vészfékezés hasznos segítséget nyújthat, de egyik sem teszi feleslegessé az éber vezetőt. A sofőrnek továbbra is figyelnie kell a forgalmat, készen kell állnia a fékezésre vagy a kormányzás átvételére, és tisztában kell lennie azzal, hogy az adott rendszer milyen helyzetekben működik megbízhatóan.
A vezetéstámogatás nem azonos az önvezetéssel.
A reklámok is túlzott biztonságérzetet kelthetnek
A megkérdezett szakemberek 65 százaléka úgy gondolja, hogy az autóreklámok eltúlozzák a technológiai rendszerek képességeit. Hatvankét százalék szerint egyes hirdetések azt sugallhatják, hogy a sofőrnek kevesebb figyelmet kell fordítania a vezetésre, míg 60 százalék úgy véli, a reklámok az előnyöket hangsúlyozzák, a korlátokról viszont keveset mondanak.
A modern technika valóban megelőzhet baleseteket, de veszélyessé válhat, ha a vezető nem ismeri pontosan a működését. A műszerfalon megjelenő figyelmeztetések, a hangjelzések és a rendszer kikapcsolásának okai nem bosszantó részletek, hanem fontos biztonsági információk.
Ugyanez igaz az okostelefonra is. Navigációra vagy vészhelyzetben hasznos lehet, de vezetés közben csak stabilan rögzítve, lehetőleg hangvezérléssel és a figyelem elvonása nélkül érdemes használni.
Mit mutatnak a magyarországi adatok?
Magyarország nem szerepelt a tíz vizsgált ország között, ezért a kutatás 90 százalékos eredményét nem lehet automatikusan a magyar közlekedőkre is alkalmazni.
Az Európai Bizottság előzetes adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy 2025-ben egymillió lakosra 48 közúti haláleset jutott Magyarországon. Ez 8 százalékos javulást jelent az előző évhez képest, amikor 52 volt ez az érték, de még mindig meghaladja a 43 áldozatos uniós átlagot.
Az Európai Unióban 2025-ben körülbelül 19 400 ember vesztette életét közúti balesetben. Ez 3 százalékos csökkenés 2024-hez képest, de a javulás üteme továbbra sem elegendő a hosszú távú közlekedésbiztonsági célok eléréséhez. A részletes országos adatokat az Európai Bizottság 2025-ös előzetes jelentése közölte.
Az uniós statisztikák arra is figyelmeztetnek, hogy a halálos balesetek 53 százaléka vidéki utakon történik. A sebesség helyes megválasztása, a követési távolság, a kipihentség, valamint a gumiabroncsok és a fékek megfelelő állapota ezért legalább annyira fontos, mint az autóban található elektronikus rendszerek.
Szigorúbb ellenőrzést is elfogadnának a közlekedők
A biztonságérzet és a kockázatok közötti ellentmondás ellenére a megkérdezettek 88 százaléka támogatna szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedéseket. Ide tartozhatnak az alacsonyabb sebességhatárok, a több ellenőrzés, a traffipaxok, a biztonságosabb infrastruktúra és a fejlettebb járműbiztonsági rendszerek.
Sokan még többet is hajlandók lennének fizetni egy biztonságosabb autóért. A szakemberek 68 százaléka szerint azonban a fejlődés egyik legnagyobb akadálya, hogy a szabályozó hatóságok és az autóipari szereplők nem működnek együtt megfelelően.
A közlekedésbiztonságot nem az határozza meg, mennyire érezzük magunkat védettnek a volán mögött. Egy új autó, egy korszerű út vagy egy intelligens vezetéstámogató rendszer csökkentheti a veszélyt, de nem helyettesítheti a figyelmet, az óvatosságot és a felelősségteljes döntéseket.
