Huszonöt évvel az euróbankjegyek és -érmék megjelenése után az Európai Unió újabb jelentős változásra készülhet a pénzhasználatban. Hétfőn megkezdődtek az egyeztetések arról, milyen szabályok mellett válhatna elérhetővé a digitális euró, amelyet készpénz helyett vagy mellett, elektronikus formában használhatnának az euróövezet lakói.
A tárgyalásokon az Európai Parlament, a tagállami kormányok és az Európai Bizottság képviselői vesznek részt. A jogalkotási folyamat három évvel az eredeti javaslat beterjesztése után lépett ebbe a szakaszba.
A tervek szerint a szabályozást 2026 végéig fogadhatják el. Ez lehetőséget adna arra, hogy az Európai Központi Bank 2027. január 1-jén hivatalosan jóváhagyja a digitális euró bevezetését. A lakosság várhatóan csak később, előreláthatólag 2029-től használhatná szélesebb körben.
A tényleges indulást egy kísérleti időszak előzné meg, amely a következő évben kezdődhet. A tesztelésben körülbelül negyven bank és fizetési szolgáltató vehet részt.
Nem kriptovaluta, hanem központi banki pénz lenne
A digitális euró a készpénz elektronikus megfelelőjeként működne. Közvetlenül az Európai Központi Bank bocsátaná ki, ezért más alapokon nyugodna, mint a kriptovaluták vagy a magánvállalatok által kibocsátott stabilcoinok.
Ez lenne az első olyan digitális központi banki pénz az euróövezetben, amelyet közvetlenül a lakosság is használhatna mindennapi fizetésekre.
Az új fizetőeszköz bevezetése nem jelentené az euróbankjegyek és -érmék megszüntetését. Az EKB szerint a készpénz továbbra is forgalomban maradna, miközben az elektronikus fizetési lehetőségek köre bővülne.
A kezdeményezés hátterében részben az áll, hogy Európában folyamatosan csökken a készpénz használata. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerephez jutnak a kriptovaluták és a stabilcoinok, amelyek jelentős része az amerikai dollárhoz kötődik.
Az EKB szerint a digitális euró erősíthetné az európai pénzügyi rendszer önállóságát, és mérsékelhetné az olyan amerikai fizetési szolgáltatóktól való függőséget, mint a Visa, a Mastercard vagy a PayPal.
Alkalmazással és külön kártyával is lehetne fizetni
A felhasználók egy erre a célra létrehozott alkalmazáson vagy saját bankjuk mobilbanki rendszerén keresztül férhetnének hozzá a digitális euróhoz.
Azok számára is biztosítanának megoldást, akik nem használnak okostelefont. Ők egy speciális fizetési kártyával intézhetnék vásárlásaikat.
A lakossági fizetések várhatóan díjmentesek lennének. A kereskedőknek főszabály szerint el kellene fogadniuk a digitális eurót, mivel törvényes fizetőeszköz státuszt kapna.
A bankok és fizetési szolgáltatók által felszámítható kereskedői díjakat jogszabály korlátozná. A pénzügyi intézmények közben arra hívják fel a figyelmet, hogy az új rendszer bevezetése jelentős informatikai fejlesztéseket követel majd, ezért szerintük indokolt lenne bizonyos költségek megtérítése.
Nem lehetne korlátlan mennyiséget tartani belőle
A digitális eurót nem banki megtakarítási formának szánják, ezért várhatóan felső határt szabnának annak, hogy egy felhasználó mekkora összeget tarthat benne.
A tárgyalásokon jelenleg személyenként 3000 eurós limit szerepel. Ez azt jelentené, hogy ennél nagyobb összeg nem maradhatna tartósan a digitális eurótárcában.
Fizetés után a felhasználó ismét feltölthetné az egyenlegét a meghatározott felső határig.
A korlátozás célja, hogy ne induljon meg tömeges pénzkivonás a kereskedelmi bankokból. Ha korlátlan mennyiségű pénzt lehetne közvetlenül az EKB által kibocsátott digitális formában tartani, az komoly hatást gyakorolhatna a bankbetétekre és a pénzügyi rendszer működésére.
A digitális euró után nem fizetnének kamatot sem. Ezzel szintén azt szeretnék elérni, hogy az emberek elsősorban fizetésre használják, ne pedig megtakarításaik elhelyezésére.
Internet nélkül is működhetne
Az új rendszer egyik fontos eleme az offline fizetés lehetősége lenne. Ez lehetővé tenné, hogy a felhasználók internetkapcsolat nélkül is digitális euróval fizessenek.
Ilyen esetben a tranzakció részletes adatai nem kerülnének központi nyilvántartásba. A rendszer csak azt érzékelné, hogyan változott a résztvevők egyenlege.
Az online, banki alkalmazásokon keresztül végzett fizetéseknél a kereskedelmi bankok továbbra is hozzáférnének bizonyos tranzakciós információkhoz, hasonlóan a jelenlegi elektronikus fizetésekhez.
Az Európai Központi Bank álláspontja szerint maga az intézmény nem látna rá arra, hogy az egyes felhasználók hol, mikor és mire költötték el digitális eurójukat.
Az adatvédelem pontos szabályai a most zajló tárgyalások egyik legfontosabb kérdését jelentik, mivel az új fizetőeszköz elfogadottsága jelentős részben attól függhet, mennyire bíznak majd a felhasználók a rendszer biztonságában és anonimitásában.
