A globális energiapiac ismét feszültség alatt áll: a nyersolaj ára hordónként átlépte a 100 dollárt, ami évek óta nem látott bizonytalanságot hozott a világ gazdaságában. A helyzetre Donald Trump amerikai elnök mindössze néhány szóval reagált, kijelentve, hogy a drágulás „kis ár”, amelyet a biztonság és a béke érdekében kell megfizetni.
Trump szerint a jelenlegi árrobbanás átmeneti jelenség. Úgy véli, hogy amint megszűnik az iráni nukleáris fenyegetés, az energiapiac is stabilizálódik, és az olaj ára gyorsan visszatérhet alacsonyabb szintre.
Az amerikai kormány szerint átmeneti a drágulás
A kialakult helyzetet Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter is kommentálta. Elismerte, hogy az amerikai fogyasztók rövid távon érezhetik a drágulást a benzinkutaknál, ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt.
A miniszter szerint a benzinárak emelkedése legfeljebb néhány hétig tarthat.
Bár a jelenlegi árszint magasabb a kívánatosnál, a kormány álláspontja szerint a helyzet nem fog hónapokig elhúzódni.
A hét elején az olaj ára mintegy 25 százalékkal emelkedett, ami 2022 közepe óta a legmagasabb szintnek számít. Az elemzők szerint a piacot elsősorban az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti növekvő feszültség rázta meg.
A jelenlegi helyzet sok szakértőt a 1970-es évek energiaválságára emlékeztet, amikor a geopolitikai konfliktusok globális ellátási zavarokat okoztak.
A drágulás mögött az Izrael és Irán közötti háború áll, amely veszélyezteti a közel-keleti olajtermelést és a szállítási útvonalakat. Különösen kritikus a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének jelentős része halad.
A térségben kialakuló bizonytalanság miatt az olyan nagy exportőrök ellátása is veszélybe kerülhet, mint Irak, Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek.
Az elemzők további áremelkedéstől tartanak
A piaci szereplők egy része úgy véli, hogy a drágulás még nem érte el a csúcspontját.
A GasBuddy becslése szerint 80 százalék az esélye annak, hogy az Egyesült Államokban a benzin országos átlagára a következő hónapban eléri a 4 dollárt gallononként.
A Goldman Sachs elemzői ennél is borúlátóbb forgatókönyvet vázoltak fel: szerintük az olaj ára akár 150 dollárig is emelkedhet hordónként, ha a konfliktus tovább eszkalálódik.
A drágulás hatása már most érződik az európai energiapiacon is. Az európai gáz ára egyetlen nap alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, ami jól mutatja, milyen gyorsan reagálnak a piacok a geopolitikai bizonytalanságra.
