Orbán Viktor szerint „ledőlt az utolsó gát” azzal, hogy Sulyok Tamás aláírta az államfői megbízatását megszüntető Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök úgy látja, Magyarországon az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság.
Sulyok Tamás szombaton jelentette be, hogy aláírta az Országgyűlés által elfogadott 17. alkotmánymódosítást. A rendelkezés értelmében 2026. július 19-től nem ő tölti be Magyarország köztársasági elnöki tisztségét.
A bejelentésre Orbán Viktor rövid, éles hangvételű közösségi médiás bejegyzéssel reagált.
„Ma ledőlt az utolsó gát.” – kezdte üzenetét a volt kormányfő. Majd így folytatta: „Az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését egy rövid mondattal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”
Orbán Viktor az Egyesült Államokból reagált
Orbán Viktor jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahová azért utazott, hogy részt vegyen a férfi labdarúgó-világbajnokság utolsó mérkőzésein. Hétfőn indult útnak, majd még aznap arról írt, hogy a demokratikus Magyarország meghalt.
Szintén hétfőn mondott le a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről Gulyás Gergely. A parlamenti képviselőcsoport szombaton saját közleményben értékelte Sulyok Tamás döntését. Álláspontjuk több ponton megegyezett Orbán Viktor bejegyzésével.
A Fidesz Magyar Pétert és a Tisza Pártot tette felelőssé
A Fidesz-frakció szerint az államfő távozásáért Magyar Péter és a Tisza Párt viseli a felelősséget.
„Magyarországon beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka, ezért a felelősséget Magyar Péter és a Tisza Párt viseli. Magyar Péter és a Tisza Párt az Európai Unióban példátlan módon erőszakos támadást intézett a köztársasági elnök ellen, méltatlan helyzetbe hozta, nyomás alá helyezte és önkényesen eltávolította tisztségéből. Erre a legsötétebb diktatúrák óta nem volt példa Magyarországon” – áll a képviselőcsoport közleményében.
A frakció megfogalmazása szerint Sulyok Tamás „a tiszás politikai erőszak áldozata lett”, Magyar Péter pedig alkotmányos válságba taszította Magyarországot.
„Ha ezt ma a köztársasági elnökkel meg lehet tenni, akkor holnap bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon. A Fidesz parlamenti frakciója az önkénnyel szembeni még meglévő eszközeivel élni fog, és támogatja az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállás valamennyi formáját” – közölte a frakció.
Mit változtat meg az Alaptörvény 17. módosítása?
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását. Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap elküldte a dokumentumot aláírásra Sulyok Tamásnak.
A módosítás:
- a kihirdetését követő napon megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását;
- 70 éves felső korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál;
- legfeljebb 12 évben határozza meg az országgyűlési képviselők hivatali idejét;
- kizárja a következő parlamenti választásból azt, akit már három alkalommal megválasztottak képviselőnek;
- lehetővé teszi, hogy a bírák kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását;
- rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
A köztársasági elnöknek öt nap állt rendelkezésére, hogy döntsön a módosításról. Aláírhatta és kihirdethette a dokumentumot, tiltakozásul lemondhatott, vagy eljárásjogi kifogás esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhatott. Sulyok Tamás végül az Alaptörvény-módosítás aláírása mellett döntött.
