Saját államfői megbízatásának végét pecsételte meg Sulyok Tamás, amikor aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnök szombat este közzétett videójában jelentette be döntését, egyben élesen bírálta az Országgyűlés által elfogadott rendelkezést.
Az államfő szerint a közhatalom kizárólag a jog által kijelölt határok között gyakorolható. Úgy látja, ezeknek a korlátoknak az átlépése nemcsak az érintett intézményre, hanem az egész ország alkotmányos működésére nézve veszélyt jelent.
„Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve.”
A módosítást az Országgyűlés hétfőn fogadta el. A dokumentum egyik rendelkezése közvetlenül Sulyok Tamás hivatalban maradásáról dönt:
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Az államfő ezt a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte. Értékelése szerint a rendszerváltás utáni magyar demokráciában eddig nem fordult elő, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát egyetlen, kifejezetten rá vonatkozó alkotmánymódosító rendelkezéssel szüntessék meg.
Sulyok Tamás szerint a hivatalban maradás volt az egyetlen út
Sulyok Tamás beszédében arra is magyarázatot adott, miért nem mondott le önként, amikor erre politikai felszólításokat kapott. Álláspontja szerint távozása az államfői intézmény tekintélyét és az alkotmányos rendet gyengítette volna.
„A lemondásomat követelő, elmozdításommal fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott, a hivatalban maradást.”
Az elnök a módosítás elfogadása után három lehetőség közül választhatott. Aláírhatta a dokumentumot, lemondhatott, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhatott, ha úgy ítélte meg, hogy az Országgyűlés nem tartotta be az elfogadáshoz szükséges eljárási szabályokat.
Tartalmi vizsgálatot nem kezdeményezhetett, mivel az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból ellenőrizheti. Sulyok Tamás szerint emiatt az általa alkotmányos alapelveket sértőnek tartott rendelkezéssel szemben nem maradt bevethető közjogi eszköze.
„Az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”
„Lelkiismeretem alapos mérlegelése után” döntött az aláírásról
A köztársasági elnök közölte, hogy jogi lehetőségeinek és személyes felelősségének mérlegelése után az aláírás mellett döntött. Ennek megtagadását saját értelmezése szerint jogsértésnek kellett volna tekintenie.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy elnöki feladatait mindvégig az Alaptörvény tiszteletben tartásával látta el. Aláírását annak bizonyítékaként értékelte, hogy mandátuma utolsó pillanatában sem lépte át a számára kijelölt jogi kereteket.
A döntés politikai és alkotmányos felelősségét teljes egészében az Alaptörvényt módosító parlamenti többségre hárította.
„A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.”
A Sándor-palota már a módosítás elfogadása előtt azt közölte, hogy a javaslat szerintük sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. A hivatal korábbi közleménye szerint a rendelkezés politikai indokból, személyre szabott módon távolítja el a hivatalban lévő államfőt.
Megkérdőjelezte utódja legitimitását
Sulyok Tamás a döntést a magyar alkotmányos demokrácia töréspontjának nevezte. Véleménye szerint a változtatás nemcsak az ő megbízatását zárja le, hanem tartósan átalakítja a köztársasági elnöki intézmény helyzetét is.
„Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.”
Az államfő szerint a módosítás után a köztársasági elnöki tisztség a mindenkori végrehajtó hatalomnak kiszolgáltatott pozícióvá válhat.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”
