Tusványoson szakemberek vitatták meg Parajd jövőjét, miután egyértelművé vált, hogy a bányát nem lehet újra megnyitni, és annak abban a formában, ahogy eddig ismertük, biztosan vége van.
Geréb László Hargita megyei önkormányzati képviselő és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke beszéltek a legújabb fejleményekről, valamint arról, mit hozhat a jövő.
Bár a Korond-patakot elvezették, a kár már helyrehozhatatlan, a sókitermelést már biztosan nem lehet folytatni, ráadásul ezzel Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának is vége.
„Most már mindenkinek az állami vagyon eltékozlása jut eszébe Parajd kapcsán – mondta Geréb László. – A parajdi közösség és az állam a legnagyobb vesztes, éves szinten ugyanis 10 millió eurós forgalmat valósítottak meg a turisztikai részlegben. Felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az állam meg volt bízva, hogy gazdálkodjon a vagyonnal, de ennek nem tett eleget.”
Zakariás Zoltán szerint a bánya dolgozói tudnának a leghitelesebben beszélni erről, de nekik a bányavállalat megtiltotta ezt.
Ami a sókitermelést illeti, annak biztosan vége van. „Úgy tudom, 100 évre volt garantálva a sókitermelés, ez mostanában járt volna le. Ezt a periódust szerették volna 20-40 évvel meghosszabbítani, ennél tovább nem működött volna a sókitermelés. Ez mindenképpen határos projekt volt, de sajnos gyorsabb lett a vége, mint gondoltuk – mondta Zakariás.
A szakértők szerint sürgősen megoldást kellene találni, az azonban egyelőre senkinek nem világos, pontosan mi lehetne az. „Hétmillió köbméter víz van a bányában, ami tizenöt év sótermelését oldotta fel. Kétezer szálláshely volt a helyi lakosok házaiban, ők elveszítették a bevételüket, ez a szálláskapacitás most kihasználatlan. Ha kalandparkban vagy fesztiválokban gondolkodunk, az nem megoldás, hiszen egész évben erre nem lehet alapozni” – hangzott el a beszélgetés során.
Arra talán még van remény, hogy a gyógyászati részt esetleg vissza lehet hozni valamilyen formában, de ez sem valósítható meg azonnal, vagyis mindenképpen kiesne néhány év. „Egyelőre nem tudom, hogy új bányát lehet-e nyitni, az még erősen kérdéses” – jelentette ki Zakariás Zoltán.
Arról is szó esett, vajon ki hibáztatható a történtekért. Zakariás szerint a bányavállalat, a vízügy és az állam is hibás, és minimum egy bocsánatkérésnek el kellene hangoznia. Geréb László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyi közösséget nem lehet hibáztatni.
„A parajdiaknak nem volt érdekük, hogy a veszélyekről beszéljenek, hiszen a katasztrófakommunikáció korábban sem vált be, kevesebb ember jött, amikor a kisebb beázásokról nyíltan beszéltek. Jóhiszeműen elhallgatták a problémákat, de ezt abban a hitben tették, hogy akik felelősek a működtetésért, végzik a dolgukat” – mondta.
