A közel-keleti konfliktus eszkalációja nemcsak geopolitikai feszültségeket hozott, hanem komoly gazdasági következményekkel is járt. A The Telegraph beszámolója szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelentős pénzügyi előnyre tett szert azóta, hogy kitört az iráni háború: az ország naponta mintegy 150 millió dollár többletbevételt szerez az olajeladásokból.
Mindez különös kontrasztban áll azzal, hogy az orosz elnök a napokban Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésében arról beszélt, hogy a konfliktusnak „gyors politikai és diplomáciai megoldásra” lenne szüksége. A háború gazdasági következményei azonban Moszkva számára egyelőre inkább kedvezőek.
Az európai politikai vezetők és gazdasági elemzők egy része úgy látja, hogy a közel-keleti háború egyik legnagyobb nyertese eddig Oroszország lehet.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kedden az EU nagyköveteinek arról beszélt, hogy: „Eddig egyetlen nyertes van ebben a háborúban – Oroszország”.
A kijelentés arra a gazdasági fordulatra utal, amely szinte egyik napról a másikra következett be. Nem sokkal azelőtt Moszkva még komoly kérdésekkel nézett szembe azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e fenntartani az egyre költségesebb háborús erőfeszítéseit.
Súlyos gazdasági nyomás nehezedett Moszkvára
Az elmúlt hónapokban Oroszország gazdasági helyzete jelentősen romlott. A nemzetközi szankciók, a globális olajárak csökkenése, valamint az Európai Unió és az Egyesült Királyság által bevezetett árplafon komoly bevételkiesést okozott.
Mindössze öt évvel ezelőtt az orosz szövetségi költségvetés 45 százaléka az olaj- és gázbevételekből származott. Az idei év elején azonban a helyzet látványosan romlott.
Januárban az olaj- és gázbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest a felére estek vissza, olyan szintre, amelyet utoljára 2020-ban, a Covid-járvány idején mértek.
A gazdasági nyomás odáig jutott, hogy Moszkva kénytelen volt aranytartalékainak egy részét értékesíteni, valamint a lakossági és kisvállalkozói pénzügyi forrásokhoz is hozzányúlni, ami a megélhetési költségek gyors emelkedéséhez vezetett.
Az olajárak ugrásszerű emelkedése fordulatot hozott
A közel-keleti háború azonban teljesen új helyzetet teremtett az energiapiacokon.
Az Ormuz-szoros lezárásának kockázata és a Perzsa-öböl egyes olajtermelő kapacitásainak leállása drasztikus áremelkedést indított el. Az orosz nyersolaj ára a korábbi hordónkénti 40 dollár alatti szintről közel 76 dollárra emelkedett, gyakorlatilag megduplázódva.
Ez a változás Moszkva számára hatalmas bevételnövekedést jelentett.
Washington ideiglenesen enyhített a szankciókon
Az energiapiac stabilizálása érdekében az Egyesült Államok csütörtökön bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszti a tengeren lévő orosz olajra vonatkozó egyes szankciókat.
A becslések szerint jelenleg mintegy 130 millió hordó orosz olaj rekedt tankerhajókon a tengeren.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter a közösségi médiában azt írta, hogy az intézkedés „nem jelent jelentős pénzügyi hasznot az orosz kormány számára”.
A piaci folyamatok azonban ettől függetlenül jelentős bevételnövekedést hoztak Moszkvának.
India rekordmennyiségű orosz olajat vásárolt
Miután az amerikai Pénzügyminisztérium a múlt héten 30 napig lehetővé tette Indiának az orosz olaj vásárlását, az indiai vállalatok rendkívül gyorsan reagáltak.
A Bloomberg jelentése szerint kevesebb mint egy hét alatt 30 millió hordó orosz olajat vásároltak fel, ami nagyjából megegyezik az ország teljes februári importjával.
A Financial Times számításai alapján az orosz olajeladásokból származó többletbevétel naponta körülbelül 150 millió dollár, és március végéig akár 4,9 milliárd dollárra is nőhet.
Európa energiapolitikája is nyomás alá kerülhet
Az Ormuz-szoros lezárása nemcsak az olajpiacot érinti. Az elemzők szerint a globális cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításainak akár egynegyede is veszélybe kerülhet.
Az energiaárak emelkedése miatt Európa kénytelen lehet újragondolni azt a tervét, hogy 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gáz importját.
Moszkva pénzügyi helyzetének javulása a politikai retorikában is érezhető.
Putyin szerdán ismét azzal a lehetőséggel utalt Európára, hogy Oroszország akár el is zárhatja az energiaszállításokat.
„Talán jobb lenne számunkra, ha ebben a pillanatban leállítanánk a szállításokat az európai piacra. Térjünk át a megnyíló piacokra, és erősítsük meg ott a pozíciónkat” – jelentette ki gúnyos hangnemben.
A szakértők szerint a növekvő bevételek politikai mozgásteret is adhatnak a Kremlnek.
Dr. Tatiana Stanovaia, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető kutatója úgy fogalmazott: „Természetesen, ha Oroszországnak több pénze van, és sikerül kezelnie a hiányát, akkor sokkal kisebb lesz a belső nyomás a háború befejezésére.”
Majd hozzátette: „Ha [Putyinnak] több forrása van a belső pénzügyi problémák kezelésére, akkor nagyobb bizalommal tekinthet a választott irányvonalra.”
A közel-keleti konfliktus tehát nemcsak geopolitikai következményekkel jár, hanem az energiapolitika és a globális gazdasági erőviszonyok átrendeződését is felgyorsíthatja.
