A főtt kukoricát sokkal egyszerűbb megvásárolni készen, de nincs annál fenségesebb, amikor illatozó gőz lengi be a konyhát. Készítsük el otthon mi magunk! Pofonegyszerű, olcsóbb, ízletesebb, egészséges és annyit főzünk belőle, amennyit csak akarunk.

Az igazi csemegekukorica vajpuha és mégis roppanós lesz, amikor megfőzzük, az íze pedig mennyei. Fiatal korában a takarmány kukorica is teljesen hasonlóan néz ki, tehát könnyű összetéveszteni őket, de jó, ha tudjuk, hogy ez utóbbinak a csöve nem fehér, hanem pirosas-rózsaszínes. Frissességéről pedig úgy is meggyőződhetünk, ha kicsit lehúzzuk a külső héjakat: a szemek legyenek aprók, fényesek és lédúsak. Azért is érdemes igazi csemegekukoricát vásárolni, mivel ez sosem lesz rágós, ha megfőzzük.
Főzés előtt alaposan tisztítsuk meg a kukoricákat a héjtól, és a szemek közé beragadt bajusztól, de ezt ne dobjuk ki, mivel később még felhasználjuk egy egészséges tea főzéséhez. A csöveket mossuk meg, az edény aljára helyezzünk egy pár fiatalabb levelet, és a kukoricák tetejére is. A vízhez ne adagoljunk sót, mivel ettől keményebbek lesznek a csövek. Fontos szabály az is, hogy ne főzzük túl sok ideig, mert egy idő után már nem hogy főne, hanem csak keményedig a kukorica: 10-15 perc lassú tűzön bőven elég lesz, majd hagyjuk a saját levében kihűlni. A levet se öntsük el, mert a csöveket, amit rögtön nem eszünk meg, jó lesz majd a hűtőben abban tárolni.
A kukorica bajusza, amit legtöbbször eldobunk, igencsak hasznos lehet egészségünk szempontjából, sőt fogyókúrás keverékekben is találkozhatunk vele. Készítsünk belőle teát! Csökkenti a húgyúti gyulladásokat, a vesekövet, jó cukorbajra és vizelethajtó is. A kukoricabajusz kivonatával májelégtelenséget és magas vérnyomást is kezelnek.
A friss vagy szárított kukorica bajuszból 3 dkd-ot 1 liter vízben főzzünk, szűrjük le, és naponta fogyasszunk belőle három csészével.