Japán a világ egyik legsúlyosabb demográfiai válságával néz szembe: a népesség rohamosan öregszik, a születési ráta pedig csökken. Ennek fényében az intelligens humanoid robotok, amelyek képesek a mindennapi feladatok – például a mosás, ágyneműcsere elvégzésére és az idősek segítésére, vonzó alternatívát jelentenek a munkaerőhiány pótlására az ápolási ágazatban.
A japán kormány komoly kihívások elé néz, és a vállalatok most nagy összegeket fektetnek be a kutatásba és fejlesztésbe, remélve, hogy olyan robotmegoldásokat találnak, amelyek javítják az idősek, valamint az ápoló és gondozó személyzet életminőségét – számol be a Reuters.
Japánban számos idősotthonban jelenleg olyan robotok prototípusait tesztelik, amelyek az ágyneműcserétől kezdve a lakók közlekedésének vagy étkezésének segítésén át egészen a mosásig és teregetésig mindenféle feladatot el tudnak látni.
A cél egyszerű és ambiciózus: csökkenteni a gondozókra nehezedő nyomást és a fizikai erőfeszítés mértékét, hogy az idejük jelentős részében az idősek érzelmi és szociális szükségleteire koncentrálhassanak. Emellett a fejlett mesterséges intelligencia-technológiák már lehetővé teszik, hogy a robotok megtanulják az egyes betegek személyes rutinjait és preferenciáit, így optimálisan testre szabva nyújthatnak nekik támogatást.
Japánban több évtizedes tendencia, hogy csökken az újszülöttek száma, és a várható élettartam igen magas, ami az aktív munkaerő jelentős csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor a 65 év felettiek aránya folyamatosan nő, ami nyomást gyakorol a nyugdíj- és ellátórendszerre. A bevándorlási korlátozások, valamint a külső munkaerő toborzásától való vonakodás súlyosbította a kórházakban és az ápolási központokban a munkaerőhiányt.
Az elmúlt években az idősgondozási ágazatban nehézségekbe ütközött a munkaerő biztosítása, mivel négyszer annyi álláshely van, mint ahány jelentkező. Ez a személyzeti hiány egyre súlyosabbá válik, ahogy a második világháború után született „boomer” generáció egyre idősebb lesz. Ezért sok iparági vezető a technológiában, különösen a mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robotokban látja az egyetlen életképes hosszú távú megoldást.
Hogyan menthetik meg a robotok az ellátórendszert?
Japán vezető egyetemei, például a Waseda és a Tokiói Egyetem kutatói kormányzati intézményekkel és magáncégekkel együttműködve olyan robotokat fejlesztenek, amelyek képesek fizioterápiás és háztartási feladatok ellátására.
Ezek közé tartozik a mosás és az azzal együtt járó további feladatok ellátása, az ágyneműcsere, vagy a betegek mozgás közbeni támogatása. Ezek a robotok gépi tanulási algoritmusok segítségével szerzik meg a szükséges tudást, és úgy tervezik őket, hogy felismerjék az egyes személyek igényeit, így biztosítva az egyéni ellátás magas fokát.
A közvetlen segítségnyújtás mellett egyes robotmodellek érintőképernyőkön vagy hangfunkciókon keresztül alapvető szociális interakciót is kínálnak, társaságot nyújtva az időseknek, és bevonva őket a szabadidős tevékenységekbe. Bár ezek az innovációk futurisztikusnak tűnhetnek, sok szakértő hangsúlyozza, hogy tömeges „alkalmazásuk” az idősotthonokban és kórházakban csak idő kérdése. A kihívások azonban továbbra is jelentősek: a mechanikus robotok körüli betegbiztonság, a magas költségek és az összetett karbantartási infrastruktúra szükségessége.
Ennek ellenére egyre több japán intézmény fűz reményeket ezekhez az innovatív technológiákhoz. Ahelyett, hogy teljesen helyettesítenék az emberi munkaerőt, a robotok célja a meglévő személyzet kiegészítése, hogy az ápolók mentesüljenek a kimerítő feladatok alól, és a minőségi betegellátásra összpontosíthassanak. Ily módon az intelligens humanoid „háziasszony” robotok, amelyek képesek ellátni a rutinfeladatokat, ígéretes megoldásként jelennek meg Japán öregedési válságára, segítve az idősek életminőségének és méltóságának megőrzését.
