Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy kövesd legújabb Facebook oldalunkat!

Az aztékok számára a csokoládé különlegességet jelentett, amelyet az istenek a Paradicsomban fogyasztottak, a kakaóbab pedig a Levegő istenének az ajándéka volt a Földnek, az emberek megáldására. De tulajdonképpen honnan is ered a csokoládé, a legédesebb kedvencünk?

Habár a kakaócserje ősidők óta létezett Közép-Amerika vadonjában, csupán Krisztus után 600 körül kezdték el termelni a mayák, a Mexikó térségében lévő Yukatanban. Ettől az időtől kezdve, úgy a mayák, mint később az aztékok, egy „xocoatl” vagy „chocoatl” nevezetű italt készítettek a kakaóbabból. Indián-mexikói nyelven, ez a szó habosvizet jelentett: a „choco” jelentése hab, az „atl”-é meg a víz. Folyékony halmazállapotban fogyasztották.

A mayák földjéről Spanyolországba is megjelent a kakaó, méghozzá 1528-ban, amikor Dél-Amerika felfedezője, a spanyol Hernando Cortez, kakaóbabot vitt V. Károly király udvarába. A XVI. században a csokoládé receptje még titkos volt Spanyolországban. Csak a szerzeteseknek volt szabad elkészíteni a különlegességet, mivel a spanyolok nem akarták elárulni a többi európai országnak a kakaóbab titkát.

1606-ban viszont, Spanyolország legyengülésének következtében, mégis kitudódott a féltve őrzött titok: egy olasz utazó fedezte fel, hogyan lehet a kakaóbabból csokit varázsolni, és nem habozott megosztani Európával.

1616-ban, Mária Terézia és XIV. Lajos menyegzőjének évében, a csokoládé népszerű itallá vált egész Franciaországban. Mária Terézia nászajándékként adta XIV. Lajosnak a csokit, aki pedig az ország minden táján népszerűsítette.

Közismertségével ellentétben, a XVII. század végéig a csokit méregdrága csodaszerként lehetett megvásárolni, csupán a gazdagok és a nábobok engedhették meg maguknak a luxuscikket.

A XVIII. század elején pedig annyira visszaesett az értéke, hogy Nagy Britanniában például a kávéházakban úgy lehetett hozzájutni, mint egy csésze feketéhez. Így már a módosabb személyek is megkóstolhatták és részesülhettek a csokiból.

Ezt követően, annyira elterjedt a csokoládé fogyasztása, hogy sokszor már nem volt kapható a nyersanyag a piacokon. Ezért, Amerikából áttelepítették a cserjét az egyenlítői vidékekre is, Afrikába, és legutóbb Indonéziába. Habár a csokoládét készítő berendezések idővel egyre fejlettebbé váltak, így a termék ára még inkább csökkent, a kakaócserjéket mégis kézzel gondozták, a termést pedig kézzel szedték.

Napjainkban a kakaóbab már átlépte a csokoládégyártás küszöbét: az édességen kívül a szépségápolásban és a gyógyszeriparban is alkalmazzák. Továbbá, a csokit ma már ünnepekkel és fesztiválokkal is rokonságba hozzák, mint például a húsvéttal vagy a karácsonnyal. A gasztronómiában is eléggé elterjedt: ételek, desszertek, italok alapanyagaként használják, és emberek milliója fogyasztja, több ezer formában, világszerte.


Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!