Az európai utazás teljesen új korszakát hozhatja el egy merész vasúti projekt, amely a kontinens legnagyobb városait kapcsolná össze villámgyors vonatokkal. A Starline névre keresztelt kezdeményezés nem csupán egy új közlekedési hálózat lenne, hanem egy olyan rendszer, amely alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan az emberek Európán belül utaznak.
A koppenhágai székhelyű 21st Europe gondolkodóközpont terve szerint 2040-re összesen 39 európai város kapcsolódhatna össze egy egységes nagysebességű vasúthálózaton keresztül. A projekt az Egyesült Királyságot, Törökországot és Ukrajnát is bevonná az új rendszerbe, amely Dublin és Kijev, illetve Helsinki és Lisszabon között teremtene gyors összeköttetést.
A kezdeményezők szerint Európa jelenlegi vasúti rendszere túlzottan széttagolt, sok helyen lassú és nehezen összehangolható. Úgy vélik, a kontinens jövője szempontjából már nem pusztán kényelmi kérdés egy egységes hálózat kialakítása, hanem stratégiai jelentőségű lépés.
„Egy valóban integrált vasúti rendszer már nem csupán kényelmi kérdés, hanem stratégiai szükségszerűség Európa 21. századi ellenálló képessége szempontjából” – fogalmaztak a projekt ismertetésében.
A Starline működése inkább emlékeztetne egy kontinensnyi metróhálózatra, mint hagyományos nemzetközi vasúti rendszerre. A szervezet által közzétett térképen jól látható, hogy a hálózat célja a nagy európai központok gyors és közvetlen összekapcsolása – írja a Greek Reporter.
„Metrórendszerként megálmodott Starline megváltoztatja azt, ahogyan az európaiak saját kontinensüket érzékelik – nem távoli fővárosok gyűjteményeként, hanem egyetlen, gyors és összekapcsolt hálózatként, ahol minden összeköttetés, akár utasok, akár áruk számára, könnyen elérhető” – állítják a projekt szerzői.
A tervek szerint a hálózat mintegy 22 ezer kilométer hosszú lenne, a vonatok pedig akár 300–400 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnének. Ez jelentősen lerövidítené a jelenleg hosszadalmas európai utazásokat.
A Helsinki és Berlin közötti út például alig több mint öt órát venne igénybe, miközben ma szinte egy teljes napos utazásnak számít. A Berlin és Kijev közötti kapcsolat szintén sokkal gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válna, míg a Milánó–München útvonal a két gazdasági központ közötti egyik legfontosabb összeköttetéssé alakulhatna.
A projekt nemcsak a sebességben hozna újdonságot. A hagyományos első és másodosztály helyett a vonatok különböző funkciójú zónákra oszlanának: lennének csendes munkaterületek, családi szekciók és pihenésre kialakított részek is.
Az állomásokat a nagyvárosok közvetlen közelében építenék meg, szoros kapcsolatban a helyi tömegközlekedési hálózatokkal, hogy az utasok gyorsabban és egyszerűbben juthassanak el egyik országból a másikba.
A 21st Europe elképzelése szerint a hálózat állami finanszírozással épülne ki, az üzemeltetést pedig engedéllyel rendelkező nemzeti vasúttársaságok végeznék. A projekt kidolgozói úgy vélik, az európai utazók részéről már most hatalmas igény mutatkozik egy gyorsabb és egyszerűbb nemzetközi közlekedési rendszerre.
„Egyértelmű az igény a nyitott és hozzáférhető utazásokra. Jelenleg azonban a határokon átnyúló közlekedés továbbra is széttagolt, lassú és drága” – hangsúlyozták a kezdeményezők.
