Nagy az esélye annak, hogy az „El Niño” néven ismert éghajlati jelenség idén nyáron visszatér, és a szakértők szerint szokatlanul erős lehet. Ha beigazolódik, egy úgynevezett „szuper El Niño” globálisan felerősítheti a szélsőséges időjárási eseményeket, és új hőmérsékleti rekordokat dönthet jövőre – írja a The Guardian.
A meteorológusok szorosan figyelemmel kísérik a Csendes-óceánon zajló fejleményeket, ahol ezek az éghajlatváltozások zajlanak, hogy jobban megértsék, mi várható. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a körülmények megfelelőek a jelenség bekövetkezéséhez, de a tavasszal tett előrejelzések mindig bizonytalanabbak, mivel a helyzet gyorsan változhat a nyári hónapokban. Ennek ellenére a kockázatot elég magasnak tekintik ahhoz, hogy komolyan vegyék.
A 2027-es év lehet az egyik legmelegebb év, amit valaha feljegyeztek
Ha az El Niño erős marad, 2027 a feljegyzett adatok egyik legmelegebb éve lehet. A hatások nem lesznek egységesek: egyes régiókban özönvízszerű esőzések és heves viharok tapasztalhatók, míg máshol súlyos aszályok sújthatják a környezetet.
Az El Niño akkor következik be, amikor a Csendes-óceán középső és keleti részének felszíni vizei a normálisnál magasabbra melegszenek. Az óceán és a légkör szorosan összefügg, és ezek a látszólag lokális változások globális szinten befolyásolhatják az időjárást. Az El Niño egy nagyobb rendszer része, az El Niño Déli Oszcilláció (ENSO), amely magában foglalja az ellentétes fázisait, a La Niñát és a semleges periódusokat is.
Az El Niño-s években a meleg vizet nyugat felé hajtó szelek gyengülnek vagy irányt változtatnak. Emiatt a meleg víz a Csendes-óceán középső és keleti részén marad, ami jelentős változásokat okoz a légköri cirkulációban. Már 1-3 Celsius-fokos vízhőmérséklet-emelkedés is jelentős hatással lehet a globális éghajlatra.
A probléma nemcsak a csapadék hiánya, hanem a magas hőmérséklet is. Ezek a változások megzavarhatják a normális időjárási mintákat. A légáramlatok eltolódnak, és a csapadék eloszlása drámaian megváltozik: egyes régiókban a szokásosnál több eső esik, míg mások egyre szárazabbak lesznek. Ugyanakkor a globális hőmérséklet emelkedik.
Jól példázza ezt a 2015-ös erős El Niño epizód, amely súlyos aszályt okozott Afrikában, jelentős vízproblémákat Puerto Ricóban, és extrém hurrikánszezont a Csendes-óceánon. Az ilyen epizódok jellemzően hőséget és aszályt hoznak Ausztráliába, Dél- és Közép-Afrikába, Indiába és Dél-Amerika egyes részeire, beleértve az Amazonast is. Másrészt az Egyesült Államok déli részén, a Közel-Kelet egyes részein és Ázsiában heves esőzések tapasztalhatók.
Míg egyes aszály sújtotta régiók profitálhatnak a több csapadékból, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a probléma nemcsak a csapadék hiánya, hanem a magas hőmérséklet is. Sok esetben a szárazságot súlyosbítja a hőség, és egy esős időszak nem elegendő a vízkészletek teljes helyreállításához. Az Egyesült Államok délnyugati részén például egyes víztározók szintje történelmi mélyponton van, és a teljes regenerálódáshoz nagyon nagy mennyiségű csapadékra lenne szükség, ami áradásokhoz vezethet.
Minél erősebb a felmelegedés, annál súlyosabbak a klímaváltozásra gyakorolt hatásai
A „szuper El Niño” kifejezést akkor használják, amikor a jelenség sokkal erősebb a szokásosnál, a víz hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal a normális felett van. Az ilyen epizódok ritkák, és az elmúlt évtizedekben csak néhányszor figyelték meg. Minél erősebb a felmelegedés, annál súlyosabbak a klímaváltozásra gyakorolt hatások.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy már vannak jelek arra, hogy egy nagyon erős epizód van kialakulóban. Az éghajlati modellek nagyjából 25%-os esélyt mutatnak arra, hogy ősszel vagy télen „szuper El Niño” alakul ki. Az év ezen időszakára vonatkozó becsléseket azonban befolyásolhatják a természetes változások, ami megnehezíti az előrejelzést.
Ugyanakkor a globális felmelegedés még tovább bonyolítja a helyzetet. A melegebb hőmérséklet miatt az El Niño epizódok erősebbnek tűnhetnek a szokásosnál, a La Niña pedig gyengébbnek. Ezért próbálnak a tudósok egyre pontosabb modelleket használni a természetes hatások elkülönítésére az éghajlatváltozás okozta hatásoktól.
Habár még nem teljesen biztos az előjelzés, az El Niño idei bekövetkezésének valószínűsége továbbra is magas. Hogy mennyire lesz erős, egyelőre nem tudni. De ahogy a jelek egyre tisztábbak lesznek, a hatóságok világszerte elkezdik felkészíteni magukat a lehetséges következményekre.
A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño-epizód már az egyik legerősebb volt a feljegyzések szerint, és hozzájárult a 2024-es rekordhőmérsékletekhez. Ezért figyelik szorosan az ilyen jelenségeket: a szezonális előrejelzések segíthetnek megelőzni a gazdasági veszteségeket, és elengedhetetlenek olyan területeken, mint a mezőgazdaság, az egészségügy, az energia vagy a vízgazdálkodás.
