Néhány héttel korábban még az átlagosnál hűvösebb időjárás jellemezte Európa jelentős részét, május végére azonban olyan intenzív hőhullám söpört végig a kontinensen, amely még a klímakutatókat is meglepte. A szakértők szerint a szélsőséges fordulat újabb figyelmeztetés arra, milyen gyors ütemben változik bolygónk éghajlata.
A Copernicus európai földmegfigyelő szolgálat adatai szerint 2026 májusa globális szinten a második legmelegebb május volt a mérések történetében, miközben több országban is új hőmérsékleti rekordok születtek.
A kutatók szerint különösen aggasztó, hogy a hidegebb időjárásból rendkívül gyorsan alakult ki a szokatlanul erős meleg, főként Nyugat-Európában.
Az emberek, a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák szinte felkészülési idő nélkül kerültek szembe az extrém körülményekkel.
Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribb váltakozása komoly terhelést jelent a növénykultúrákra, a vízkészletekre és az egészségügyi rendszerekre is.
Több országot is rekordhőség sújtott
A leginkább érintett országok között szerepelt az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Portugália.
Spanyolországban a hatóságok 101 olyan halálesetet regisztráltak, amely összefüggésbe hozható a hőhullámmal. Ez a legmagasabb májusi adat azóta, hogy ilyen jellegű nyilvántartást vezetnek.
Franciaországban és az Egyesült Királyságban szintén aggasztó következményekkel járt a rendkívüli meleg. A jelentések szerint nőtt a fulladásos balesetek száma, mivel sokan ismeretlen vagy veszélyes vizekben próbáltak enyhülést találni a forróság elől.
Az érzékelt hőmérséklet helyenként elérte a 40 fokot
Európa több térségében a hőérzet 35 és 40 Celsius-fok között alakult.
Ez az érték nem csupán a levegő hőmérsékletét tükrözi, hanem figyelembe veszi a páratartalmat, a szélviszonyokat és a napsugárzás intenzitását is, így pontosabb képet ad arról, milyen terhelésnek van kitéve az emberi szervezet.
Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ éghajlati stratégiai vezetője az FT-nek nyilatkozva hangsúlyozta:
„A szokatlanul korai és intenzív hőhullám bizonyítja, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek milyen gyorsan válnak az új normává, ahelyett, hogy kivételnek számítanának.”
Európa melegszik a leggyorsabban
A Copernicus jelentése szerint a kontinens továbbra is gyorsabban melegszik, mint a világ bármely más régiója.
A folyamat egyik fő oka az Északi-sarkvidék közelsége. A jég és a hó olvadásával egyre nagyobb területeken jelennek meg sötétebb felszínek, amelyek több napenergiát nyelnek el, tovább gyorsítva a felmelegedést.
A szakemberek szerint ez egy olyan öngerjesztő folyamat, amely hosszú távon tovább fokozhatja az extrém időjárási események gyakoriságát.
Egyes régiókban aszály, máshol árvizek pusztítottak
Miközben Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa jelentős része szárazabb volt az átlagosnál, más térségekben heves esőzések és áradások okoztak problémákat.
Törökországot, Bulgáriát és Moldovát súlyos árvizek érintették, míg Skandinávia északi vidékein, valamint a Fekete-tenger térségében az átlagosnál több csapadék hullott.
A szélsőségek globális szinten is megfigyelhetők voltak. Kína nyugati részein, valamint Brazília és Ausztrália egyes térségeiben az átlagosnál csapadékosabb időjárást mértek, miközben az Egyesült Államok középső területei, Közép-Ázsia jelentős része és Dél-Amerika több régiója szárazabb maradt a megszokottnál.
Az El Niño tovább fokozhatja a szélsőségeket
A Copernicus szerint a trópusi Csendes-óceán felszíni hőmérséklete rendkívül magas szintet ért el az El Niño-jelenség kialakulásának következtében.
Ez a természetes éghajlati folyamat rendszerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével jár együtt, és jelentősen fokozhatja a szélsőséges időjárási események előfordulását.
Simon Stiell, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének ügyvezető titkára Bonnban arra figyelmeztetett, hogy:
„Az El Niño hatásait fokozni fogja a klímaválság”, ami szerinte „további szenvedést és inflációs sokkokat” okozhat világszerte.
