Magyar Péter szerint Sulyok Tamás aláírásával szabaddá vált az út az Alaptörvény 17. módosításában szereplő döntések életbe lépése előtt. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az új köztársasági elnök személyéről nem kívánnak egyedül határozni: pártoktól, civilektől, közéleti szereplőktől és magánemberektől egyaránt várnak javaslatokat.
Sulyok Tamás szombaton, este hat óra után közzétett videójában jelentette be, hogy aláírja az államfői megbízatását is megszüntető Alaptörvény-módosítást. Ennek nyomán 2026. július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogköröket.
Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek.
Magyar Péter szerint életbe léphetnek a közös döntések
A köztársasági elnök bejelentésére Magyar Péter közösségi oldalán reagált. Bejegyzésében nemcsak Sulyok Tamás távozásáról, hanem az alkotmánymódosítás többi rendelkezéséről is írt. Orbán Viktor így reagált Sulyok Tamás döntésére.
„Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek. Megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, felszabadul az Alkotmánybíróság, megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának. 12 évben korlátozzuk képviselők megbizatását” – olvasható a miniszterelnök Facebook-oldalán.
Magyar Péter úgy értékelte, hogy a döntések jelentősége túlmutat a kormány korábban tett vállalásainak teljesítésén.
„Ezekkel a döntésekkel visszaadunk valamit, amit az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől: annak bizonyosságát, hogy a hatalom korlátozható, a közös vagyon visszaszerezhető, az állam pedig újra a polgárait, a szabad magyar polgárokat szolgálhatja.”
Nyílt javaslattétellel keresik Sulyok Tamás utódját
A miniszterelnök a bejegyzéséhez csatolt videóban közölte, hogy az új köztársasági elnök kiválasztását nem akarják zárt ajtók mögötti, „szivarszobákban” megszülető döntéssé tenni.
A jelölési folyamatba a parlamenti pártok mellett a közélet szereplőit, civil szervezeteket és magánembereket is bevonnák. Az emberektől nemcsak neveket várnak, hanem arra is kíváncsiak, milyen értékek alapján választanák ki a Magyar Köztársaság és a magyar állampolgárok képviseletére méltó személyt.
Magyar Péter hétfőre összehívja a Tisza Párt elnökségét és parlamenti frakcióját. A beérkező jelölésekről a pártok frakcióvezetőivel is egyeztetni kíván, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg.
A miniszterelnök szerint a jelölés erkölcsi alapját a társadalom bizalma adhatja.
„Biztos vagyok abban, hogy sikerül olyan köztársasági elnököt választanunk, aki minden tekintetben alkalmas lesz a nemzet egységének megteremtésére, és szeretett hazánk méltó képviseletére.”
Magyar Péter beszélt Sulyok Tamás korábbi bírálatáról is
A miniszterelnök úgy véli, jobb lett volna, ha Sulyok Tamás már korábban távozik a tisztségéből. Arra is kitért, hogy még a Tisza-kormány támogatóinak egy része is túl élesnek találta az államfővel szemben megfogalmazott kritikáit.
Megfogalmazása szerint voltak, akiknek „bántotta a fülét, akiknek szokatlan volt az az élesség”, amellyel az elmúlt hónapokban Sulyok Tamásról beszélt.
Magyar Péter azt mondta, nem saját személyes érdekei miatt választotta ezt a hangnemet. Azt akarta elérni, hogy mindenki megjegyezze: „Magyarországon nem fordulhat elő még egyszer, hogy semmibe lehessen venni valakit csak azért, mert nincs hatalma.”
Ősszel széles körű alkotmányozási folyamat indulhat
Magyar Péter bejelentése szerint ősszel elkezdődik az új alkotmány előkészítése. A tervek alapján a folyamat nem egyetlen parlamenti többség politikai akaratára, pártok közötti megállapodásra vagy felülről érkező döntésre épülne.
A kormány széles körű társadalmi részvétellel kívánja kidolgozni az Alaptörvényt felváltó új alkotmányt. Ehhez minden magyar ember ötleteit, gondolatait és javaslatait várják.
A közös munkába különböző társadalmi és szakmai csoportokat is bevonnának:
- a tanárok elmondhatnák, milyen jogokra van szükségük a magyar iskoláknak;
- az orvosok és ápolók megfogalmazhatnák, mit jelent számukra az emberi élet védelme;
- a gazdák javaslatokat tehetnének a termőföld és a vízkészletek megőrzésére;
- a munkások arról beszélhetnének, milyen államra van szükségük a tisztességes munkához és megélhetéshez;
- a falvak és városok lakói, valamint az idősek és a fiatalok is elmondhatnák, milyen országban szeretnének élni.
A miniszterelnök arra kérte az embereket, hogy két választás között se forduljanak el a politikától. Kérdezzenek, vitatkozzanak, jelezzék, ha valami rosszul működik, és álljanak ki a településükért, szakmájukért, gyermekeikért, valamint azokért, akiknek a hangja nehezebben jut el a döntéshozókhoz.
