A világ legnagyobb turisztikai vásárán, az ITB Berlinen elhangzott egy figyelmeztetés, amely sokak számára nyugtalanító: a klímaváltozás hatásai miatt a turizmus költségei meredeken emelkedhetnek, a turisták száma pedig drasztikusan csökkenhet.
A színpadon Stefan Gossling, a fenntartható közlekedés elismert kutatója és a svéd Linnaeus Egyetem professzora jelentette ki: „Már beléptünk a nem-turizmus korszakába.”
A szakértő szerint a szélsőséges időjárás – hőhullámok, bozóttüzek, árvizek – nemcsak a mindennapi életet, hanem a nyaralások jövőjét is alapjaiban változtatja meg.
Gossling felidézte, hogy Európában nagyjából 80 éve indult el a tömegturizmus, ám szerinte alig van esély arra, hogy egy újabb 80 év múlva még fennmaradjon.
„80 évvel ezelőtt kezdődött Európában a tömeges turizmus. 80 év múlva kétlem, hogy még sok turizmus lesz a világon” – fogalmazott.
A kutató konkrét példákat hozott: az alpesi sípályákról eltűnik a hó, a dél-európai strandokat elviszi a part menti erózió, a spanyol szállodák vízhiánnyal küzdenek, míg görög szigeteket perzselnek fel a bozóttüzek.
Egy friss tanulmány szerint a Földközi-tenger szigetei – köztük Mykonos, Kos és Rodosz – a leginkább veszélyeztetett célpontok közé tartoznak.
A pénzügyi nyomás máris nő: a turisztikai cégek a biztosítások és energiaárak emelkedését valószínűleg az ügyfelekre hárítják, miközben drágul az élelmiszer – a kávétól a csokoládéig és az olívaolajig.
„Jelenleg helyi szinten koncentrálódik. A jövőben azonban gyakoribbá válik, több helyre terjed ki, és zavaró tényezővé válik” – figyelmeztetett Gossling.
A globális felmelegedés megfékezése érdekében egyes kormányok szén-dioxid-adót terveznek a repülőjegyekre, míg környezetvédők egy úgynevezett hűségadó bevezetését sürgetik, amely minden további repülés után növelné a terheket.
Az éghajlatváltozás tehát nemcsak a természetet, hanem a nyaralások világát is új pályára állíthatja – és közelebb hozhatja azt a korszakot, amelyet senki sem akart hallani: a „nem turizmus korszakát.”
