Eredetileg az aszalási eljárás tartósítást jelent, legfőképp gyümölcsöket aszaltak elődeink, így télen is hozzájuthattak az ízletes zamatukhoz.
Ha tehetjük, akkor készítsünk mi magunk aszalt finomságokat, mert az üzletek polcain található termékek több esetben is tartalmazhatnak kén-dioxidot, illetve szorbinsavat, amelyek a tartósításért felelnek és kiemelik a gyümölcsök ízvilágát, de az egészségre már kevésbé vannak pozitív hatással vannak a kémiai adalékok.
A kamra polcain mosolygó almákból készíthetünk aszalt változatot is. Igaz, hogy nyersen fogyasztva egészségesebb, de ha aszalva fogyasztjuk, akkor könnyebben kielégíthetjük édességigényünket, sokkal egészségesebben téve ezt, mintha az üzletekből beszerezhető, különböző cukrozott süteményeket fogyasztanánk.
Ha otthon aszaljuk meg a gyümölcsöket, akkor az aroma mellett nagyrészt bennük marad a karotin, B1, B2-vitamin, niacin, C-vitamin és ásványi anyagok közül például a kalcium, kálium, vas, réz. A magas rosttartalmuk segíthet a székrekedésben szenvedőknek, telítettség-érzést is biztosítanak.
Az aszaláshoz szükség van ép gyümölcsökre, alaposan meg kell mosni, majd utána szárazra törölni. Nem kell meghámozni, de ha szeretnénk, akkor meg lehet, utána nagyobb darabokra fel kell vágni, ha zavar a nagyobb mag, azt is ki lehet szedni. Az aszaláshoz szükséges a szellős hely, ha szabadban és napon történik a folyamat, de lehet a sütőben, kemencében is szárítani. A lényeg, hogy a gyümölcs el kell veszítse víztartalmának 80 százalékát. Ha napon történik az aszalás, akkor időnként mozgassuk meg a gyümölcsöket, fontos, ha megnyomkodjuk, akkor ne jöjjön ki belőlük lé. Majd ezután száraz, hűvös helyen kell tárolni, egy dobozban akár egy évig is eláll.
