Otthonunk melege nem feltétlenül csak kényelmi kérdés. Persze sokkal jobban érezzük magunkat, ha kellemes hőmérséklet fogad, amikor egy fárasztó nap után hazatérünk, vagy amikor reggel kikelünk a meleg ágyból. De vannak olyan esetek is – mint például Gary és Natasha Waterhouse-é, akiknél a kifűtött otthon valójában élet-halál kérdés. Csakhogy a mostani megemelkedett energiaárakkal igazi kihívás lesz számukra a téli időszak…
A triplájára nőtt gázárak sok családnak jelentenek pénzügyi gondot az idei szezonban. Azoknak meg különösképpen, akiknek gyakorlatilag az élete függ a téli fűtéstől. Gary és Natasha 11 éve él együtt, és ahhoz, hogy egészségi állapotuk ne romoljon, kénytelenek állandóan áramot használni. Ez eddig nem volt probléma, csakhogy olyan mértékű drágulást, mint idén, máig még senki sem tapasztalt.
Nem sokkal a 2017-es esküvőjük után az 50 éves Natashánál gerincvelő-daganatot diagnosztizáltak. A tumor olyan helyen található, hogy most már befolyásolja a teste hőszabályozási képességét. A hideg és a meleg szélsőségei fájdalmat okoznak neki. Az öttagú családnak emellett áramra is szüksége van, hogy Natasha orvosi felszereléseit feltölthessék.
Natasha egészségügyi problémái mellett a szintén 50 éves férj, Gary alvási apnoéban szenved. Ahhoz, hogy ne fulladjon meg, éjszakánként CPAP-gépet kell használnia, egy olyan speciális berendezést, amely elég magas nyomású levegőt biztosít ahhoz, hogy megakadályozza a légutak összeomlását. Más szavakkal, mindkettőjük túlélése az áramellátástól függ.
„Elsőbbséget kellett adnunk az áramellátásnak, hogy életben maradjak. Nem túlzás. Szóval a többi számla a háttérbe szorult, mert mindenképpen kellett áram, bármi történjék is” – magyarázta a férj a Mirror.co.uk-nak.
Csakhogy most, az energiaválság közepén, bonyolódott a helyzet, mivel az árak az egekbe szöktek, és a család havonta körülbelül 200 fontot (durván 100 ezer forintot) költ áramra, míg a gázszámlák havi 30 fontról 130 fontra (nagyjából 60 ezer forintra) emelkedtek. Ők pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy ezzel a növekedéssel lépést tudjanak tartani. Ráadásul még hátravan a tél java, amikor várhatóan még többet kell fizetniük majd a szolgáltatásokért.
Gary korábban a közszolgálatban dolgozott, de kénytelen volt otthagyni a korábban jól fizető állását, hogy Natasha főállású gondozója legyen. Natasha pedig a betegsége miatt képtelen visszamenni dolgozni, holott korábban ő is jól keresett az irodai adminisztrációban.
Mindketten már 14 éves koruk óta a munka mezején tevékenykedtek, sosem voltak ingyenélők. Mégis, most főként segélyekből élnek, és fogalmuk sincs, ilyen körülmények között hogy fogják túlélni az idei telet.
Már mindenféle lehetőséget végigfuttattak elméletben, hogyan tudnának több pénzhez jutni. Gary arra is gondolt, hogy visszamegy dolgozni, Natasha mellé pedig egy szociális gondozót alkalmaznának. Csakhogy 15 fontos (kb 7 ezer forintos) órabérrel akkor őt nem győznék fizetni.
A férj taxizással is megpróbálkozott, ezért vett egy autót hitelre, melynek törlesztőrészleteivel most szintén nagy gondban vannak, ráadásul „a taxi két hónapig tartott, mert a motor elromlott. Most pénzt kell rá költeni, pénzt, amim nincs, így most még rosszabb helyzetben vagyok, és próbálom magam kihúzni belőle. [Ugyanakkor] három tinédzsert is próbálok boldoggá tenni, etetni, itatni. Ez érzelmileg és fizikailag is kemény” – sorolta a nehézségeit a családfő, aki félretette a büszkeségét, és az élelmiszerbankoktól is kért már segítséget annak ellenére, hogy a környezete durván elítélte őt, amiért segélyhez folyamodott.
„Munkakerülőnek, ennek, annak és a másiknak neveztek. Egyszerűen nem értik az emberek körülményeit. Az emberek azt mondják: ‘Miért nem mész el dolgozni, és miért nem veszel fel egy gondozót?’. Nos, azok több pénzbe kerülnek” – indokolta a férfi, akit bosszant, hogy az olyan gondozókról, mint ő is, „ebben az országban sajnos tényleg megfeledkeznek”.
Mivel kiszúrják a szemüket egy 41 pennys órabérrel, így büszkén lehet állítani, hogy ők „mennyi pénzt takarítanak meg a nemzeti egészségügyi szolgálatnak” – részletezte Gary.
„Csak segítségre van szükségünk a kormánytól a hozzám hasonló emberek számára, ahol részmunkaidőben dolgozhatunk, hogy remélhetőleg jobb legyen az életünk, és ne kelljen állandóan sapkával a kezünkben járni” – fogalmazott a férfi, aki továbbra is taxisofőrként próbálja hozzájuttatni a családját egy kis pluszpénzhez. Esténként dolgozik, hogy Natasha ápolásának ez ne zavarjon be, és időnként a gyerekeik is besegítenek, akik részmunkaidős állásukból megpótolják a villanypénzt.
Ami a jövőt illeti, Gary csak reménykedni tud abban, hogy a helyzet javulni fog, és többé már nem lesz ennyire stresszes az élete. A közelgő karácsony miatt a családapa szerencsére nem aggódik, hiszen a gyermekei már idősebbek, és nem kértek túl sokat a Télapótól.
Az ünnepet örömmel a szívükben élik majd át, mert „amíg kapunk enni, addig ez a legfontosabb. Már az elmúlt években megszorításokat eszközöltünk karácsonyra, így ez nem lesz nagy változás. Csak jelképes ajándékokat kap mindenki, és alapvetően az együttlét lesz a legfontosabb. Az ajándékok anyagiak, de számunkra a családi együttlét a legfontosabb, és ez az, amiből építkezni tudunk” – állítja Gary.
