Egy családi kiránduláson megfigyelt teknős mozgása indította el Evan Budz különleges tudományos projektjét. A 16 éves kanadai diák egy mesterséges intelligenciával működő, önállóan úszó robotteknőst fejlesztett ki, amely képes felismerni a vízben sodródó mikroműanyagokat. Találmányával 50 000 dolláros ösztöndíjat nyert a 2026-os Regeneron International Science and Engineering Fair versenyen.
Az ötlet két évvel korábban, egy Ontario vadregényes részén tett családi kirándulás során született meg. Evan Budz a vízben úszó teknőst figyelte, és lenyűgözte az állat könnyed, természetes mozgása. Ekkor határozta el, hogy megépít egy olyan robotot, amely a teknős úszási technikáját utánozza – írja a Business Insider.
A gondolattól a működő szerkezetig hosszú és kudarcokkal teli út vezetett. Az első próbákat a nagyszülei medencéjében végezte, ahol a robot már az első pillanatokban megmutatta, mennyi fejlesztésre lesz még szükség.
„Emlékszem, hogy az első tesztek során, amikor a vízbe tettem, egyenesen a fenékre süllyedt. Nem úszott, nem tudta szabályozni a mélységét. Olyan volt, mint egy tégla” – mesélte Evan Budz.
Hónapokig tartott, mire a robot megtanult úszni
A kezdeti kudarc nem tántorította el a fiatal fejlesztőt. Hónapokon keresztül tesztelte, átalakította és finomhangolta a szerkezetet, míg a robot végül képes lett szabályozni a mélységét, követni az előre meghatározott útvonalat és emberi irányítás nélkül mozogni a vízben.
A kitartó munka 2026 májusában hozta meg az egyik legnagyobb eredményt: Evan Budz elnyerte a Regeneron International Science and Engineering Fair 50 000 dolláros Gordon E. Moore-díját. A nemzetközi tudományos versenyen olyan középiskolás diákok mutatják be fejlesztéseiket, akik kutatásaikkal a jövő jelentős problémáira keresnek megoldást.
Így keresi a mikroműanyagokat a robotteknős
A találmány központi eleme egy víz alatt használható, háromdimenziós holografikus kamera. A kamera felvételeit Evan Budz saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-modelljei elemzik, amelyek képesek elkülöníteni az apró műanyagdarabokat a vízben lebegő más részecskéktől.
A teljes rendszert egy önállóan mozgó, teknős formájú robotra szerelte fel. A szerkezet így közvetlenül a természetes vizekben vizsgálhatja a környezetet, nem kell minden egyes mintát laboratóriumba szállítani.
A diák elmondása szerint mintegy 2000 órát fordított a robot megépítésére, és közel ugyanennyi időt igényelt a holografikus kamera, valamint a hozzá kapcsolódó technológia kidolgozása.
Nem véletlenül választotta a teknős alakot
Evan Budz nem pusztán a különleges megjelenés miatt mintázta teknősről a robotot. Az állatok úszási technikája energiatakarékos, ami fontos szempont egy hosszabb ideig működő, önálló víz alatti szerkezet megtervezésekor.
„Nagyon hatékony úszók, ami elengedhetetlen egy bionikus robot tervezésekor. Biztos akartam lenni abban, hogy a teknősöm hosszú távú küldetéseken is úszni tud anélkül, hogy folyamatosan újra kellene tölteni vagy lemerülne az akkumulátora” – mondta.
A teknősök számos különböző vízi élőhelyen megtalálhatók, ezért alakjuk kevésbé lehet szokatlan az ott élő állatok számára.
„Emellett számos vízi ökoszisztémában előfordulnak, ami azt jelenti, hogy a környezetben esetleg jelen lévő egyéb organizmusok többé-kevésbé jól ismerik őket” – tette hozzá Evan Budz.
Egy dokumentumfilm irányította a figyelmét a mikroműanyagokra
A tinédzsert gyerekkora óta foglalkoztatják az óceánok és a vízi ökoszisztémák. Egy tengeri élővilágról szóló dokumentumfilm megtekintésekor szembesült azzal, milyen nagy mennyiségben vannak jelen mikroműanyagok a természetes vizekben.
Ezután döntött úgy, hogy a teknős alakú robotot nem csupán az állatok mozgásának utánzására használja. Olyan eszközt akart létrehozni, amely közvetlenül a vízben képes felismerni az emberi szemmel alig vagy egyáltalán nem látható műanyagdarabokat.
Az Ocean Conservancy becslése szerint évente mintegy 11 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. A szennyezés több mint 1300 tengeri és vízi faj életére gyakorol káros hatást.
