A harmadik világháborúval kapcsolatos aggodalmak talán még soha nem voltak olyan erőteljesek, mint a közel-keleti konfliktus mostani kiéleződése közepette, és valószínűleg sokan elgondolkodtak már azon, vajon mely országok lennének a legbiztonságosabbak egy globális konfliktus esetén.
A geopolitikai feszültségek már egy ideje magasak, különösen Oroszország ukrajnai inváziója óta, az Egyesült Államok és Izrael legutóbbi csapásai Irán ellen pedig csak tovább fokozzák ezt a feszültséget.
A közel-keleti konfliktus, amelynek gyökere mind Donald Trump, mind Benjámín Netanjáhú részéről az a vágy, hogy Irán megszabaduljon minden potenciális nukleáris fegyvertől, már átterjedt más közeli országokra is, köztük Libanonra, Szaúd-Arábiára és az Egyesült Arab Emírségekre.
Bár az Egyesült Királyság egyértelműen jelezte, hogy a konfliktus azonnali befejezését szeretné, Keir Starmer megerősítette, hogy „védelmi művelet” van folyamatban, és lehetővé tette az Egyesült Államok számára a brit katonai bázisok használatát, ami arra utal, hogy a konfliktusban való részvétel a jövőben nem kizárt.
Egy esetleges harmadik világháború esetén ezek lehetnének Európa legbiztonságosabb országai.
Svájc
Svájc, amely talán a világ leghíresebb semleges országa, több mint 200 éve nem vett részt egyetlen globális konfliktusban sem.
Rendkívül valószínűtlen, hogy beavatkozna egy esetleges harmadik világháborúba, és emellett lenyűgöző tájakkal is büszkélkedhet, bár a múltban kritika érte semlegességéért, különösen miután a második világháborúban menedéket nyújtott náci menekülteknek.
Írország
Írország különösen az Egyesült Királyság számára lenne gyors és közeli megoldás. Írország nem tagja a NATO-nak, és hagyományosan katonai semlegességi politikát folytat, így hivatalosan semleges maradt a második világháborúban is. Ennek ellenére az ország szorosan együttműködött az Egyesült Királysággal, hírszerzési adatokat osztott meg, engedélyezte a szövetségesek légtérhasználatát, és több tízezer ír önkéntes harcolt a brit hadseregben.
Ausztria
Egy másik gyönyörű természeti tájakkal rendelkező ország, amely történelmileg semleges álláspontja miatt szintén valószínűtlen, hogy célponttá válna egy esetleges harmadik világháborúban.
Bár nem NATO-tag, ami biztonságot sugall, Ukrajna viszonylagos közelsége talán egy kicsit kevésbé teszi biztonságossá, mint az előző két opciót.
Dánia
Bár Donald Trump talán nem a legnagyobb rajongója Dániának, tekintettel arra, hogy az ország nem adta át Grönlandot, a kérdéses sziget birtoklása kritikus fontosságú lehet, ha háború törne ki.
Dánia viszonylag kis ország, de földrajzi elhelyezkedése és erős hadereje miatt háború esetén az egyik legbiztonságosabb választás lehet.
Portugália
Portugália Európa nyugati szélén való elhelyezkedése miatt szintén biztonságos választás lehet, hiszen bármely potenciális ellenséges országnak szinte az egész kontinensen át kellene kelnie, hogy eljusson oda.
Bár a NATO alapító tagjai közé tartozik, ami valószínűleg azt jelenti, hogy belépne a konfliktusba, de a lakosság valószínűleg kevésbé lenne kitéve a háború következményeinek.
Mindezt figyelembe véve, tekintettel arra, hogy egy esetleges nukleáris katasztrófa milliárdokat érinthet, talán reális azt mondani, hogy senki sem lehet teljesen biztonságban, ha a közeljövőben kitörne a harmadik világháború.
Miért támadja az Egyesült Államok és Izrael Iránt?
Donald Trump amerikai elnök szombaton, február 28-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael „nagyszabású hadműveleteket” indított Irán ellen. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok jelentős erőket koncentrált a térségben, és Trump a Truth Socialon közzétett videójában azt mondta: „meg fogjuk semmisíteni a rakétáikat, és földig romboljuk a rakétaiparukat”.
Több száz civil áldozat mellett – legalább 165 ember, többségük gyerek, miután egy jelentések szerint Minabban egy iskolát ért támadás – Irán legfőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei ajatollah is meghalt az izraeli rakétatámadások következtében Teherán környékén.
Trump szerint a hétvégi támadások célja annak biztosítása volt, hogy Irán ne szerezhessen nukleáris fegyvereket.
Trump előzőleg már hetek óta azzal fenyegetőzött, hogy katonai akciót indít Irán ellen, ha a közel-keleti ország nem egyezik bele egy új megállapodásba nukleáris programjáról. Irán azonban többször is hangsúlyozta, hogy nukleáris tevékenysége „teljesen békés”.
Az amerikai és izraeli csapásokra válaszul Irán is támadásokat indított Izrael és a Perzsa-öböl országai – Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Kuvait – ellen.
A BBC beszámolója szerint legalább kilenc ember vesztette életét az izraeli Beit Shemesh városában történt támadásban, miközben a hétvége folyamán katonai és civil célpontokat is értek csapások – többek között egy amerikai haditengerészeti bázist Bahreinben, valamint a dubaji nemzetközi repülőteret az Egyesült Arab Emírségekben.
Eközben, miután Libanonban az iráni támogatású Hezbollah rakétákat lőtt ki az izraeli Haifa városára, Izrael saját csapásokkal válaszolt.
Kedden, március 3-án Izrael védelmi minisztere, Israel Katz megígérte, hogy az IDF (Izraeli Védelmi Erők, angolul Israel Defense Forces) csapatai „előrenyomulnak és további stratégiai területeket foglalnak el Libanonban, hogy megakadályozzák az izraeli határ menti településekre irányuló támadásokat”.
Március 1-jén Keir Starmer miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok brit katonai bázisokat használjon iráni rakétatároló létesítmények vagy indítóállások elleni támadásokhoz.
Bár az Egyesült Királyság nem vett részt a támadásokban, Starmer közös nyilatkozatot adott ki Franciaország és Németország vezetőivel, amelyben felszólította Iránt, hogy „tartózkodjon a válogatás nélküli katonai támadásoktól”.
Trump ugyanakkor kedden bírálta Starmert, mondván, hogy „nem volt segítőkész” az iráni helyzet kapcsán.
Idő közben Ciprus is belesodródott a konfliktusba, miután a ciprusi elnök, Nikosz Hrisztodulidisz közlése szerint egy dróntámadás eltalálta a brit RAF Akrotiri katonai bázis egyik kifutópályáját.
