Életünk során mindannyian halmozunk fel tárgyakat, amelyek érzelmileg kötnek egy személyhez, egy adott helyhez, vagy csak egyszerűen tetszenek. Vannak, akik a természet különleges kincseiből gyűjtenek néhány aprócska darabot – egy kavicsot, egy tengeri kagylót, egy különleges alakú falevelet… Egy férfi azonban egyenesen egy sziklát vitt haza annak reményében, hogy a belseje aranyat rejt. Később tudta meg, hogy amit talált, az aranynál sokkal értékesebb.
2015-ben David Hole az ausztráliai Melbourne közelében lévő Maryborough Regionális Parkban kutatott. Fémdetektorral felfegyverkezve valami szokatlant fedezett fel: egy nagyon nehéz, vöröses követ, amelyet sárga agyag borított. Remélte, hogy a belsejében aranyat lel, ezért hazacipelte. Később kiderült, hogy valami sokkal értékesebb kincsre lelt, írja a Science Alert.
Az otthonában Hole mindent elkövetett, hogy feltörje a sziklát. Megpróbálta fűrésszel, sarokcsiszolóval, fúróval szétvágni a követ, de mivel nem járt sikerrel, savval is lepermetezte. Ez sem segített, a követ a kalapács sem törte darabokra. A férfi ekkor feladta a harcot a sziklájával, és bevitte azt a Melbourne-i Múzeumba, azonosításra. Akkor derült ki, hogy a nemesfémet rejtő óriás igazából egy ritka meteoritdarab volt.
„Lyukacsos, faragott kinézete volt. Ez történik, amikor a meteorok áthaladnak a légkörön, és a külső részük megolvad. Sok sziklát megvizsgáltam már, amelyeket az emberek meteoritoknak tartanak” – nyilatkozta még 2019-ben Dermot Henry geológus a The Sydney Morning Heraldnak. 37 évnyi múzeumi munkát és több ezer kőzet vizsgálatát követően a szakember azt is elárulta, csak kettő bizonyult valódi meteoritnak. Hole azonban megtalálta az igazit!
A kutatók tudományos cikket tettek közzé, amelyben leírják a 4,6 milliárd éves meteoritot, amelyet a megtalálás helye után Maryborough-nak neveztek el. A meteorit súlya 17 kilogramm, és miután gyémántfűrésszel levágtak belőle egy kis darabot, a kutatók felfedezték, hogy magas a vas tartalma.
A meteoritban apró kristályosodott fémes ásványi cseppek, úgynevezett kondrák is láthatók. Bár a kutatók még nem tudják biztosan, honnan származik a meteorit és mikor hullott a Földre, több hipotézisük is van. Naprendszerünk egykor por és kondrit kőzetek halmaza volt. Végül a gravitáció azok egy részét bolygókká alakította, de a maradék egy hatalmas aszteroidaövezetben kötött ki.
A kutatók szerint a Maryborough-meteorit sokkal ritkább, mint az arany, ezért tudományos szempontból sokkal értékesebb.
