A húsvét a legfontosabb, legmélyebb jelentéssel bíró keresztény ünnep. Krisztus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe. Ezért szimbolikusan a tavasz eljöveteléhez és a természet ébredéséhez kapcsolódik, és a 15. század óta a tavaszi nap-éj egyenlőség környékén ünneplik.
A húsvét, mint a kereszténység legnagyobb ünnepe, az ószövetségi pászka ünnepéből nőtte ki magát. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, feltámadva a halálból, megmutatkozott a tanítványainak. Az ünnepet egy negyvennapos nagyböjt előzi meg – ide, azaz pontosan a böjt végére vezethető vissza a húsvét elnevezés is, ami ennek az időszaknak a lezárulását jelzi.
Magyarországon az ünnep nem létezik füstölt sonka tormával, tojás és fonott kalács nélkül. Egyes régiókban viszont gyakori elem a báránysült is. A néphagyomány szerint húsvétkor a kötözött sonka levéből bablevest főztek, de helyenként a bárány- vagy tyúkhúsleves volt a kötelező étek. A sárga túró is különlegességnek számít a húsvéti asztalon.
A füstölt húsból készült kocsonya is gyakran felkerült az ünnepi asztalra. De a disznó- és báránysült is burgonya kíséretében, illetve a főtt kolbász, tájegységenként pedig a bárányragu és a csirkepaprikás volt a nélkülözhetetlen húsvéti menü. A húsvét vasárnapján felszolgált ebéd fő jelentőségű, kiemelkedő alkalom.
Így készül a tökéletes húsvéti sonka!
Mivel sokak szerint nincs húsvét sonka nélkül, fontos a megfelelő típusú és minőségű hús kiválasztása. Ha lehet, puha húst vásároljunk – ez alap. Bár húsvétkor mindenféle hús sonka minőséget kap, gyakorlatilag a sertés hátsó lábánál lévő húsrészt nevezzük sonkának. A célnak viszont a lapocka is megfelel. Figyeljünk arra, hogy ne legyen száraz, és megfelelő zsírréteg is legyen rajta. A zsír ugyanis puhán tartja a húst. Azt is tudnunk kell, hogy minél szárítottabb a hús, annál hosszabb ideig kell áztatni főzés előtt. Ezért előnyösebb, ha a puhábbat választjuk.
A sonka előkészítése – a puhább verziónál maradva fontos, hogy a füstölt sonkát 4-5 órán át vízben, a hűtőben áztassuk. Mielőtt megfőznénk, a fazékba tiszta vizet engedjünk. Ezzel csökkentjük a sósságát a sonkának.
Szintén fontos, hogy mindig hideg vízben tegyük oda főni a húst! Izzítsuk be a tűzhelyet, és adjunk a sonka mellé 2 fej vöröshagymát, egy egész fej fokhagymát, 3 babérlevelet, szemes borsot és borókabogyót. A sót előkészíthetjük, de általában nem szükséges pótolni.
Mire figyeljünk a főzés során? Elsősorban az időre – kilónként 1 órát fűzzük a sonkát, ez aranyszabály. Tehát ha 1.5 kilós a húsunk, akkor 1.5 órát kell főznünk, fedetlen edényben, lassú tűzön. Mint a húslevest, gyöngyöző, de nem forrásban lévő vízben. Az utolsó 20 percben a húsvéti tojásokat is beledobhatjuk a sonka mellé, és megfőzhetjük a vizében. Ezzel igazán egyedi, különleges, füstös aromát kölcsönzünk a piros tojásoknak.
Ha megfőtt a sonka, egy újabb aranyszabály, hogy lezárjuk a tűzhelyet, és a saját levében hagyjuk kihűlni. Éjszakára, szintén a saját levében érdemes hűtőszekrénybe tenni, és másnap szeletelni. Ha betartod ezt a néhány alapszabályt, kizárt dolog, hogy melléfogj a húsvéti sonkával!
Erdély ízei: egészben sült báránycomb
Amennyiben a bárány nálunk a nyerő, akkor zsenge, fiatal húst válasszunk. Pácoljuk be a combot só, bors, kakukkfű, koriander, rozmaring, fokhagyma, szegfűbors, mustármag keverékével, és egy napra hagyjuk pihenni.
Egy edényben, kevés olajon kérgezzük le a combot 7-8 gerezd fokhagyma és pár rozmaringág kíséretében, majd töltsük fel vízzel (esetleg alaplével), és 170 fokos sütőben 2.5-3 órán át süssük.
Sütés közben pótoljuk a folyadékot, ha szükséges, illetve locsoljuk meg a combot a saját levével. Ha megpuhult, fedő nélkül 220 fokon további 10 percig süssük ropogósra.
1 kötés apróra vágott petrezselyemzöld, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1 kanál mustár, 50 ml olaj és ízlés szerint só, bors felhasználásával készítsünk egy szószt, amivel, ha elkészült, kenjük alaposan be a báránysültet. A kedvenc burgonyaköretünkkel tálaljuk.
Áldott ünnepet!
