Ahogy Európa újabb rendkívüli hőhullámmal néz szembe, a közösségi oldalakon ismét felbukkant egy régi összeesküvés-elmélet, amely szerint az Egyesült Államokban működő HAARP-program mesterségesen idézi elő a szélsőséges időjárási jelenségeket és a rekordközeli hőmérsékleteket – írja a Euronews.
A bejegyzések gyorsan terjednek, a hozzájuk kapcsolódó videók és idézetek pedig sokak számára első pillantásra meggyőzőnek tűnhetnek. A tudományos közösség és a rendelkezésre álló kutatások szerint viszont ezek az állítások nem támaszthatók alá bizonyítékokkal.
Az elmúlt hetekben több közösségi médiás tartalom is azt állította, hogy egy amerikai katonai projekt áll az európai hőhullámok mögött. A bejegyzések gyakran újságírók, kutatók vagy közéleti szereplők megszólalásait használják fel bizonyítékként, különösen akkor, amikor a geomérnökség vagy a klímaváltozás elleni lehetséges technológiai megoldások kerülnek szóba.
Az állítások egyik leggyakoribb eleme egy videórészlet, amelyen Anne-Claire Coudray francia műsorvezető beszél a geomérnökségről egy televíziós riportban.
„A klímaváltozásra reagálva egyre több ország vizsgálja az úgynevezett geomérnökséget. Az elképzelés az, hogy közvetlenül beavatkozzanak a klímarendszerbe a bolygó mesterséges lehűtése érdekében.”
A felvételt sokan úgy osztják tovább, mintha az annak bizonyítéka lenne, hogy az államok már jelenleg is manipulálják az időjárást.
A teljes riport egészen másról szólt.
Mit jelent valójában a geomérnökség?
Az idézett televíziós anyag egy 2025-ben sugárzott összeállítás része volt, amely a geomérnökség lehetőségeit és kockázatait mutatta be.
A geomérnökség olyan elméleti és kísérleti megoldásokat vizsgál, amelyek a jövőben segíthetnek mérsékelni a klímaváltozás következményeit. A kutatások célja nem a hőhullámok előidézése vagy fokozása, hanem éppen azok hatásainak csökkentése lehetne.
A riportban semmilyen állítás nem hangzott el arról, hogy ilyen technológiákat jelenleg alkalmaznának Európa időjárásának befolyásolására.
Mi is pontosan a HAARP?
Az összeesküvés-elméletek középpontjában rendszerint a HAARP, vagyis a High-frequency Active Auroral Research Program áll.
A program az 1990-es években indult az Egyesült Államokban, eredeti célja pedig az ionoszféra működésének kutatása volt.
Az ionoszféra a Föld légkörének egy magasabban fekvő rétege, amely nagyjából 60–80 kilométeres magasságban kezdődik, és több száz kilométerrel a bolygó felszíne fölé nyúlik.
A kutatók nagyfrekvenciás rádióhullámokat küldenek ebbe a rétegbe, majd elemzik az elektromosan töltött részecskék viselkedését.
A program célja az ionoszféra jobb megértése, valamint a kommunikációs és megfigyelési rendszerek fejlesztése.
2015 óta a létesítményt az Alaszkai Egyetem működteti, amely rendszeresen nyilvánosságra hozza a kutatásokkal kapcsolatos adatokat és programokat.
A meteorológiai folyamatok egészen más magasságban zajlanak
A szakemberek szerint a HAARP és az időjárás-manipuláció összekapcsolása alapvető fizikai félreértésen alapul.
Az olyan meteorológiai jelenségek, mint az eső, a viharok, a felhőképződés vagy a hőhullámok a légkör alsó rétegeiben alakulnak ki.
A HAARP kísérletei ezzel szemben jóval magasabban, az ionoszférában zajlanak, amely közvetlen kapcsolatban nincs azokkal a folyamatokkal, amelyek a mindennapi időjárást alakítják.
A kutatók szerint nincs ismert fizikai mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy a program rádióhullámai hőhullámokat, aszályt, esőt vagy viharokat hozzanak létre vagy erősítsenek fel.
A tudomány jelenlegi állása szerint a HAARP nem képes időjárási események előidézésére.
Mi okozza valójában a mostani hőséget?
A klimatológusok szerint a jelenlegi európai hőhullám mögött jól ismert meteorológiai folyamatok állnak.
A térség fölött kialakult magasnyomású rendszer hosszabb időre stabil, derült időjárást eredményezett, miközben megakadályozta a hűvösebb légtömegek beáramlását.
Az ilyen helyzetekben a forró levegő napokon át ugyanazon térségek fölött maradhat, ami jelentős hőfelhalmozódást idéz elő.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az emberi tevékenységhez kapcsolódó éghajlatváltozás növeli a hőhullámok gyakoriságát, intenzitását és időtartamát.
Az elmúlt években a világ számos pontján figyeltek meg hasonló tendenciákat, amelyek egyre nagyobb kihívást jelentenek a társadalmak és az egészségügyi rendszerek számára.
