Egy nagyszabású genetikai kutatás új megvilágításba helyezi a vörös hajú, világos bőrű emberek szerepét az evolúció során. A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a tulajdonságok nem csupán különlegesek, hanem bizonyos korszakokban kifejezetten előnyösek is lehettek.
A vizsgálat közel 16 000 ősi emberi maradványból és több mint 6000 modern ember DNS-ének elemzésére épült. A kutatók összesen 479 olyan genetikai változatot azonosítottak, amelyek az idő múlásával előnyt élveztek a természetes szelekció során.
Ezek között olyan jellemzők is szerepelnek, mint a vörös haj és a világos bőr, de ide tartoznak bizonyos betegségekkel kapcsolatos genetikai hajlamok is. A kutatás szerint egyes változatok összefüggésbe hozhatók a cöliákia kialakulásával, ugyanakkor alacsonyabb kockázatot mutatnak olyan állapotok esetében, mint a cukorbetegség, a kopaszodás vagy a reumás ízületi gyulladás.
A D-vitamin lehet a kulcs
A tudósok egyelőre nem jelöltek meg egyetlen konkrét okot, de több lehetséges magyarázat is körvonalazódik. Az egyik legvalószínűbb tényező a D-vitamin termeléséhez köthető.
A világos bőrű és vörös hajú emberek szervezete gyengébb napsugárzás mellett is hatékonyabban képes D-vitamint előállítani. Ez különösen az északi területeken jelenthetett előnyt, főként a mezőgazdaság elterjedése után, amikor az étrend kevesebb D-vitamint tartalmazott.
„Lehetséges, hogy a vörös haj 4000 évvel ezelőtt előnyös volt, vagy egy másik fontos tulajdonsággal együtt öröklődött” – jegyzik meg a tanulmány szerzői.
Nehezen magyarázható genetikai mintázatok
A kutatás több olyan eredményt is feltárt, amelyek nem illeszkednek egyértelmű evolúciós logikába. Ilyen például a cöliákiához kapcsolódó genetikai mutáció, amely körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelent meg, és annak ellenére vált egyre gyakoribbá, hogy növeli az autoimmun betegségek kockázatát.
Hasonlóan érdekes a TYK2 immun gén esete, amely növeli a tuberkulózis kialakulásának esélyét. Ennek gyakorisága 9000 és 3000 év között nőtt, majd csökkenésnek indult. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezek a genetikai változatok más fertőzésekkel szemben nyújtottak védelmet egyes történelmi időszakokban.
Az életmód átalakulása is nyomot hagyott
A tanulmány arra is rámutat, hogy a magas testzsírszázalékkal összefüggő genetikai kombinációk egyre kevésbé bizonyultak előnyösnek. Ez összhangban áll az úgynevezett „ökonómiai gének” elméletével, amely szerint a zsírraktározás képessége a vadászó-gyűjtögető korszakban előnyt jelentett, ám a mezőgazdaság stabilabb élelmiszerellátása mellett már nem volt ugyanilyen hasznos.
Ali Akbari, a kutatás vezető szerzője szerint az új módszerek egészen új perspektívát nyitnak az evolúció vizsgálatában: „Ezekkel a technikákkal és a nagy mennyiségű ősi genetikai adattal szinte valós időben figyelhetjük meg, hogyan alakítja a természetes szelekció a biológiát” – mondta.
A vizsgálat elsősorban a nyugat-eurázsiai populációkra koncentrált, ezért a kutatók szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a megfigyelt genetikai mintázatok a világ más régióiban is hasonlóan érvényesülnek-e.
