Kevés ital váltott ki annyi vitát a táplálkozástudományban, mint a kávé. Volt idő, amikor sokan a magas vérnyomás, a szívproblémák vagy akár a daganatos betegségek kockázatával hozták összefüggésbe, mára viszont egyre több kutatás rajzol egészen más képet róla.
A világ egyik legnépszerűbb italáról készült nagyszabású vizsgálatok szerint a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás számos egészségügyi előnnyel járhat. Több millió ember adatait elemző kutatások arra jutottak, hogy azoknál, akik naponta három-négy csésze kávét isznak, kisebb eséllyel alakulnak ki bizonyos krónikus betegségek.
Több mint ezer vegyület dolgozik egyetlen csészében
A kávé messze több egyszerű koffeinforrásnál. Több mint ezer különböző kémiai vegyületet tartalmaz, köztük magnéziumot, káliumot, niacint és számos más biológiailag aktív anyagot.
Éppen ez az összetettség okozta azt is, hogy a kutatók hosszú időn át nem tudtak egyértelmű választ adni arra, vajon a kávé inkább használ vagy inkább árt az egészségnek.
A BMJ folyóiratban megjelent egyik legátfogóbb elemzés 201 metaanalízis és 67 egészségügyi mutató eredményeit vizsgálta meg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a felnőttek többsége számára a rendszeres kávéfogyasztás inkább előnyökkel jár, mint kockázatokkal, és a kedvező hatások leggyakrabban napi három-négy csésze körül jelentkeznek.
A kávé és a rák kapcsolatát újra kellett értékelni
A kávé megítélését évtizedeken át befolyásolta az a feltételezés, hogy növelheti bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát.
1991-ben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a kávét a „lehetségesen rákkeltő” kategóriába sorolta, elsősorban olyan kutatások alapján, amelyek összefüggést találtak a kávéfogyasztás és a húgyhólyagrák között.
Később kiderült, hogy a vizsgált személyek között a rendszeres kávéfogyasztók nagy része dohányzott is, ami jelentősen torzította az eredményeket.
Miután a kutatók kiszűrték ezt a tényezőt, az összefüggés eltűnt.
2016-ban ugyanaz a szervezet több mint ezer tanulmány újraértékelése után már arra jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a kávé rákkeltő lenne az emberek számára.
Sőt, egyes eredmények arra utalnak, hogy bizonyos daganattípusok esetében akár védőhatás is megfigyelhető lehet, különösen a máj és a méhnyálkahártya esetében.
A szakértők egyetlen fontos figyelmeztetést emelnek ki: nem maga a kávé jelenthet problémát, hanem a túl forrón elfogyasztott italok. A 65 Celsius-fok feletti hőmérsékleten rendszeresen fogyasztott italok növelhetik a nyelőcső daganatos megbetegedéseinek kockázatát.
A máj egyik legjobb barátja lehet
A kávé és a máj egészsége közötti kapcsolat ma már az egyik legjobban dokumentált területnek számít.
Rob van Dam, a George Washington Egyetem Milken Közegészségügyi Intézetének professzora szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok rendkívül erősek.
Az UK Biobank közel félmillió ember adatait vizsgáló kutatása szerint a rendszeres kávéfogyasztóknál 21 százalékkal kisebb volt a krónikus májbetegségek kialakulásának esélye, míg a májbetegségekhez köthető halálozás kockázata csaknem felére csökkent.
A kedvező hatás nemcsak az őrölt kávénál jelent meg, hanem az instant és a koffeinmentes változatoknál is.
A kutatók szerint a pozitív hatások már napi egy csésze mellett is mérhetők, a legerősebb összefüggés pedig napi három-négy csésze esetében látható.
A 2-es típusú cukorbetegség kockázata is csökkenhet
A tudományos vizsgálatok a cukoranyagcsere területén is érdekes eredményeket mutattak.
A Diabetes Care folyóiratban megjelent metaanalízis több mint 1,1 millió ember adatait elemezte, és arra jutott, hogy minden egyes plusz csésze kávé átlagosan körülbelül 6 százalékkal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A napi hat csészét fogyasztók esetében a kockázat már egyharmaddal alacsonyabbnak bizonyult.
A kutatók szerint ebben jelentős szerepet játszhatnak a kávé polifenoljai és a klorogénsav, amelyek javíthatják az inzulinérzékenységet és lassíthatják a szénhidrátok felszívódását.
Az agyat is védheti
A kávé egyik legtöbbet vizsgált idegrendszeri hatása a Parkinson-kórral kapcsolatos.
A Nutrients folyóiratban megjelent elemzés szerint a rendszeresen koffeint fogyasztók körében mintegy 20 százalékkal ritkábban alakult ki a betegség.
A szakemberek szerint a koffein olyan receptorokra hat az agyban, amelyek fontos szerepet játszanak a dopamintermelő idegsejtek működésében és védelmében.
Érdekesség, hogy a Parkinson-kór kezelésében alkalmazott egyik gyógyszer is ugyanezt a biológiai útvonalat célozza meg.
Több mozgás, kevesebb alvás
A kávé nemcsak az anyagcserére és az idegrendszerre lehet hatással, hanem a mindennapi aktivitásra is.
A New England Journal of Medicine 2023-as kutatásában száz egészséges felnőttet figyeltek meg két héten keresztül.
Azokon a napokon, amikor a résztvevők kávét ittak, átlagosan ezer lépéssel többet tettek meg, mint a kávémentes napokon.
A vizsgálat egy másik eredménye már kevésbé kedvező képet mutatott: a kávéfogyasztás napjain átlagosan 36 perccel rövidebb volt az alvásidő, és gyakoribbá váltak bizonyos szívritmuszavarok is.
Mikor és mennyit érdemes inni?
A kutatások szerint nemcsak a mennyiség, hanem az időzítés is számít.
Az European Heart Journal egyik friss tanulmánya több mint 40 ezer ember adatait elemezte, és arra jutott, hogy azoknál, akik főként a délelőtti órákban fogyasztottak kávét, alacsonyabb volt az összes halálozási és a szív-érrendszeri betegségekhez kapcsolódó halálozási kockázat.
A szakértők szerint a késő délutáni vagy esti kávé megzavarhatja a szervezet természetes alvás-ébrenlét ciklusát, és csökkentheti a melatonin termelődését.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján egészséges felnőttek számára napi 400 milligramm koffein számít biztonságos mennyiségnek, ami nagyjából négy-öt csésze kávénak felel meg.
A várandós nők esetében a napi 200 milligramm alatti koffeinbevitel tekinthető biztonságosnak, ezért számukra az ennél magasabb mennyiség kerülése javasolt.
